Transzkript:

Ebben a videóban néhány különleges tippet osztok meg a Peng (掤) gyakorlásához. Két szintről fogok beszélni. Az első a Peng (掤), amikor a formagyakorlatban használjuk. A második a testben megjelenő Peng (掤).

Amikor a Peng (掤)-ről beszélünk, két alapvető minőséget kell értenünk:

Ha valaki csak a karját lazítja el, de nem érti a kitágulás és a felszín kiterjesztésének minőségét, akkor a valódi belső ürességet nem fogja megtapasztalni. A kezdőknek ezért fontos, hogy a Peng (掤) nagy és nyitott legyen, ahogy azt Yang Chengfu versei is kiemelik.

Sokan hibásan úgy gondolják, hogy a kar előretolása önmagában Peng (掤), de amikor a partner nyomást gyakorol, valójában más erőt használnak, és eltűnik a Peng (掤). Ez tévedés.

A helyes Peng (掤) könnyed érintés, amely ürességgel van megtöltve. Az ellenfél nem tudja kölcsönvenni az erődet, mert az nem egyirányú, előretolt nyomás. A felszín kinyílik, védelmet ad, miközben belül üres tér keletkezik.

A legfontosabb pont a karban az, hogy belül üres maradjon, és kissé hátrahúzd, ezáltal megfeszül a felszín és kialakul a belső tér. Ez nem egyirányú kinyomás, hanem Si Mian Ba Fang (四面八方) – minden irányba kiterjedő erő.

Az öreg mesterek azt mondták: „A tested egyetlen pontja sem lehet Peng (掤) nélkül.” Ez azt jelenti, hogy mindenhol jelen kell lennie a tágasságnak.

Ha valaki előretolja az erejét, az ellenfél könnyen megérzi és használja. A helyes mód az, hogy a gerincet – különösen a Mingmen (命門) területét – kissé hátrahúzzuk. Ez hozza létre a belső ürességet. Így az ellenfél ereje a felszínen akad meg, miközben te belül üres maradsz, és könnyedén tudsz Hua (化) – azaz átalakító, elvezető mozdulatot – végrehajtani.

Ha merev vagy és előretolsz, az ellenfél uralni tudja az egyensúlyodat. De ha alkalmazod a Peng (掤)-et, akkor az ereje a felszínen reked, te pedig üresnek ható, mégis feszültséggel teli térrel vezeted ki.

A Peng (掤) nem aktív támadóerő, hanem nyitottság, rugalmasság és védelem. Tele van elasztikussággal, ezért képes visszavetni, de önmagában nem az ütés vagy lökés eszköze.

Transzkript:

Régóta nem tettem fel új videót a YouTube-ra, és az előző anyagom után sok kérdést kaptam a Peng (掤)-ről. Ott azt mondtam, hogy amikor használjuk a Peng (掤)-et, akkor annak ürességgel kell telve lennie, és a testben belső üres teret kell létrehoznunk. Most szeretném ezt egy kicsit részletesebben elmagyarázni.

Amikor formagyakorlatot végzünk, mindig jelen van a Peng (掤) kar. Lehet így vagy úgy tartani, a lényeg ugyanaz. A Peng (掤) lényege gyakran félreértésre ad okot: sokan előretolással azonosítják – a kart kinyomják, a lábbal nyomást adnak, és előre taszítanak. Ez azonban nem helyes Peng (掤).

A valódi Peng (掤) nem előretolás, hanem tágulás, kiterjesztés minden irányban. A kínaiak ezt úgy mondják: „támogatni a nyolc irányt” (Ba Fang (八方)), ami valójában minden irányt jelent. A Peng (掤) tehát gömbszerű: nem csak előre, hanem oldalra, hátra, lefelé és felfelé is kiterjed.

Amikor Peng (掤)-et hozol létre, nem pusztán a kart nyomod ki, hanem megtartod a gömbszerűséget, és az egész testedet bevonod. Olyan ez, mint egy lufi: van felszíne és van benne üres tér. Ha csak nyomsz, az ellenfél érzi a közvetlen erőt, uralhatja azt, és akár közvetlenül a testedhez férhet. Ha viszont kinyitod magad, de közben megtartod a kerek formát, akkor az ereje a felszínen reked meg, nem tud elérni a központodig.

Ezért:

Így minden irányban kiterjed a tested, és a Peng (掤) betöltődik az ürességgel.

Ha az ellenfél erőt gyakorol rád, és te előre nyomsz, akkor erőt adsz neki, amit könnyen felhasználhat ellened. Ha viszont gömbszerűen tágítod magad, akkor az ereje „lecsúszik” a felszínről, és te könnyedén tudod Hua (化) – átalakítani, elvezetni. Ez automatikusan történik, mert a kerek forma minden irányba elvezeti az erőt.

Így nem kell közvetlenül tolnod vagy húznod az ellenfelet, hanem belső teret nyitsz, és ő az ürességbe zuhan. Amikor fordulsz, nem összeroppantod az ízületeidet, hanem megnyitod őket, így a Peng (掤) még teljesebb lesz, és könnyebben tudsz irányítani.

A lényeg: ne add át a karod, ne nyomd előre.

Hozd létre a Peng (掤)-et, és hagyd, hogy az ellenfél ereje a felszínednél rekedjen meg vagy azon kívül essen. Ekkor könnyedén tudod mozgatni őt.

Transzkript:

Taiji Jin (太極勁) – 12. rész, Liang De Hua, 3. évad 9. epizód

„A lábakban kezdődik, a lábak generálják, a derék irányítja, és az ujjakban fejeződik ki.” Ez a Tai Chi klasszikusokból származó mondat írja le a Jin (勁) áramlását a lábtól a kézig.

A Jin (勁) azonban nem csupán egy belső erő, amely a testen áthalad, hanem egy sajátos minőség, amely a Taiji Quan gyakorlása során fejlődik ki.

A kínai harcművészetekben a „Jin” kifejezést sok stílusban használjuk, nem csak a Tai Chi-ben. A Tai Chi azonban különösen erről szól: a belső erő tanulmányozásáról és fejlesztéséről.

A Jin (勁) nem valami titokzatos vagy mágikus erő, hanem az a képesség, amelyet a gyakorlás során alakítunk ki. A minőség, amely megkülönbözteti a puszta izomerőtől (Li 力).

A Tai Chi Jin alapja a Yin–Yang elv. A gyakorlás mindig a Yin oldalról indul: a passzívból, a lazításból, a Song (鬆)-ból. A szélsőséges Yin hozza létre a Yangot, azaz a valódi erőt. Ha valaki rögtön a Yangból indul, akkor csak külső izomerőt, Li (力)-t fejleszt.

A valódi erő létrejötte olyan, mintha a test üressé válna, majd ebben az ürességben valami elkezdene működni.

Amikor valaki nyomást gyakorol ránk, a felszínen ürességet érez. Nincs ellenállás, nincs közvetlen erő. De ebből a passzív ürességből mégis létrejön az aktív hatás: az ellenfél kibillen az egyensúlyából.

Ez az a minőség, amelyet sokan Peng Jin (掤勁)-nek neveznek. A Peng (掤) olyan, mint egy lufi: a felszíne rugalmas, kitáguló, de belül üres.

A felszín adja a tartást, a belső üresség pedig lehetővé teszi, hogy az ellenfél ereje eltűnjön benne. Így az ellenfél nem találja meg a középpontot.

A Peng (掤) helyes alkalmazásához szükség van a Ding Jin (頂勁)-re, azaz a „fejtető erejére”. Ez az „üres erő” tartja meg a test szerkezetét. Ha ez nincs meg, a test összeesik.

A klasszikusok is mondják: „Emeld fel a fejed (Xu Ling Ding Jin 虛靈頂勁), és süllyeszd a Qi-t a Dantianba (氣沉丹田).”

A Ding Jin (頂勁) és a belső üresség együttesen hozzák létre a Peng Jin (掤勁)-t.

A Song (鬆) és a Chen (沉) – a lazítás és a süllyesztés – által születik meg a Song Chen Jin (鬆沉勁), a Yang-stílus alapvető ereje.

Ez az erő nem közvetlen nyomás, hanem belső gondolat, szándék. Amikor alkalmazzuk, az ellenfél úgy érzi, mintha a testünk súlya hirtelen megsokszorozódna, és minden összekapcsolódna a kéztől a lábig. Ez az, amit Yang Chengfu tanítványai is gyakran kiemeltek: pusztán a kézmozdulatával embereket repített méterekre.

A Tai Chi minden ereje tartalmaz Hua Jin (化勁)-t, az átalakítás minőségét.

Fontos megkülönböztetni:

Ezért a Tai Chi ereje sosem találkozik közvetlenül az ellenfél erejével. Ehelyett elvezeti, átalakítja, és így az ellenfél ereje eltűnik.

Ez a minőség bármilyen helyzetben használható: kéznél, rúgásnál, akár egy Muay Thai rúgásnál is – mert nem az ellenállásra épül, hanem az erő átalakítására.

A Tai Chi Jin (太極勁) lényege:

Ahogy Li Yaxuan, Yang Chengfu tanítványa mondta: „Ha valaki egész életében gyakorolja a Tai Chi-t, de nem tudja követni a Yang család Jin-jét, szégyellnie kell magát.”

Transzkript:

Most egy kicsit a Peng (掤)-ről fogok beszélni, de nem a technikai oldaláról, hanem a Peng Jin (掤勁) minőségéről.

A Peng Jin (掤勁)-nek két alapvető jellemzője van:

Ha csak erőt használok, például a derék vagy a csípő erejét, az ellenfél könnyen ellenáll. De ha kiürítem magam belülről, miközben a felszínt megtartom, a partner kibillen az egyensúlyából. Ez nem azért történik, mert erőt nyomtam rá, hanem azért, mert az ürességbe zuhan.

Ez a minőségváltás az, amit a partner azonnal megérez: nem erővel mozgatod, hanem az ürességgel.

A négyirányú lökőkéz-gyakorlatban ez a minőség különösen nyilvánvaló. Nem nyomással, hanem Yin Jin (陰勁) alkalmazásával hagyjuk, hogy az ellenfél ereje belesüljön az ürességbe. Így azonnal kibillen, anélkül, hogy mi erőt használnánk.

Ha az ellenfél stabilan áll és gyökeret ereszt, előfordulhat, hogy változtatnia kell. De a legtöbb esetben, ha megváltoztatjuk a minőséget és belül üressé válunk, könnyedén kibillenthetjük.

Gyakorlati példa

Ez a Peng Jin (掤勁) valódi lényege: üres belső, rugalmas felszín, amelyben az ellenfél ereje nem talál támaszpontot, így kibillen az egyensúlyából.

Transzkript:

Manapság a legtöbben a Song (鬆)-ról beszélnek – a lazításról, az elengedésről. Valóban alapvető minőség: ha jó a Song (鬆) és a Chen (沉), akkor már van erő, és ez a Tai Chi alapja. De önmagában még nem elég, mert a Tai Chi-nek számos más jellemzője is van.

Az egyik ilyen nélkülözhetetlen jellemző a kerekdedség (roundness). Ezt nem lehet pusztán kiegészítő gyakorlatokból – például állásgyakorlatból (Chan Chuang 站樁) – megtanulni. Ehhez a formagyakorlat szükséges, mert a klasszikusok is hangsúlyozzák: mindenhol jelen kell lennie a kerekdedségnek.

A Jin (勁) kerek, a Li (力) szögletes.

Amikor az ellenfél érint, a Jin (勁)-nek kereknek kell lennie, hogy ne tudjon kapaszkodót, sarkot találni rajtad. A kerek minőség folyamatosan átirányítja, semlegesíti az erőt.

Ha az ellenfél erőt gyakorol, és te erővel válaszolsz, az puszta erő-ütközés. De ha kerekíted belül a mozdulatot, könnyedén át tudod vezetni az erejét.

A kerek minőség azt is jelenti, hogy a kapcsolódásnál nem markolsz, nem kapaszkodsz, hanem figyelemmel, érzékenyen érintesz. Ezáltal a másik erejét át tudod alakítani, irányítani.

Még akkor is, ha az ellenfél ellenáll, a kerek minőség miatt végül saját magát taszítja ki az egyensúlyából.

A forma gyakorlásakor a kerekdedség megtartja önmagát. Ha a testtartásban szögek vagy törések vannak, akkor erőt kell használnod a kar vagy a váll megtartására. Ha azonban a mozdulat teljesen kerek, akkor nincs szükség erőre – a kerek forma önmagát támasztja.

Ezért mondjuk, hogy a kerek forma a Peng (掤) alakja. A Peng (掤) mindig kerek, nincsenek sarkai.

A lényeg

Ez a fordítás hangsúlyozza, hogy a kerekdedség (roundness) nem csupán formai jelleg, hanem belső minőség, amely támogatja a Peng (掤) megjelenését, és lehetővé teszi az ellenfél erejének folyamatos átalakítását.