[circa 1875]
Yang Banhou
Fordította: Szalai Tamás
Mindig is lenyűgözött, hogy miként írhatták le a évszázadok alatt, milyen részletesen és alaposan írták le a Tai Chi alapelveit, energiáit és harci alkalmazásait. Az általam feldolgozott kézirat két különböző forrásból származik: az egyik a Wu családnál maradt fenn, míg a másik a Yang család örökségéhez tartozik. Bár apró eltérések vannak a két változat között, mindkettő lenyűgöző betekintést nyújt a Tai Chi gyökereibe, és segít megérteni, hogyan hagyományozódott ez a művészet évszázadokon át.
Valójában három forrást vettem figyelembe, a két kéziratot, és fél szemem sosem vettem le a kínai nyomtatott formában megjelent szövegről sem. A fordítás végén, külön szakaszokba szedtem azokat a gondolatokat, melyek a kéziratban szerepelnek, viszont a kínai nyomtatott verzióból kimaradt, vagy egyszerűsített formában jelent meg, "belefogalmazták" egyéb pontokba.
A fordítás során igyekeztem minden egyes szót hűen átültetni magyarra, hogy pontosan tükrözze a korabeli mesterek gondolatvilágát. Ahol szükséges volt, kínai szakkifejezéseket pinyin formában emeltem ki, és külön magyarázatokat fűztem hozzájuk, hogy a modern európai olvasók se veszítsék el a fonalat. A szöveg egyszerre mutatja be a Tai Chi belső és külső megközelítéseit, így a testtartásoktól és mozdulatoktól kezdve a Qi (氣) áramlásán és a nyolc kapu (Bā Mén, 八門) rendszerén át egészen a harci alkalmazásokig minden lényeges elem megjelenik. Külön öröm volt felfedezni, hogy a kéziratban nemcsak a technikák kapnak hangsúlyt, hanem a Tai Chi filozófiai alapjai is, egy kis Taó, amelyek az elme és a test harmonizálását célozzák.
A két forrás részleteinek összevetése során derült ki, hogy míg a Wu család által őrzött változat néhol bővebb és talán precízebb, addig a Yang család szövegében egy másik szellemiség is érződik, mintha az utókor számára próbálták volna megfogalmazni ugyanazt a tudást. Akadtak helyek, ahol a karakterek eltértek – például a „test” kifejezésnél az egyikben 体, a másikban 軆 szerepelt. Ezeknek a pici, de jelentős különbségeknek a megértése az egyik legnagyobb kihívás volt, mert nem lehetett tudni, hogy hanyagság vagy tudatos változtatás áll mögötte. Máskor teljes szakaszok hiányoztak az egyik kéziratból, így időigényes munkával, többféle forrást egyeztetve kellett rekonstruálni a szöveg eredeti értelmét.
Nem tagadom, informatikusként eleinte kissé kalandosan hangzott, hogy egy 19. századi kínai kézirat fordításával foglalkozzak, ráadásul úgy, hogy a kínai nyelv ismerete igencsak hiányos (sicc) volt a részemről. Ám úgy vélem, egy 21. századi informatikus minden nyelven beszél, ahogy egy programozónak minden nyelv „kódnyelv”, itt is igyekeztem rendszerben gondolkodni és logikus lépésekre bontani a feladatot. Felállítottam rengeteg alapszabályt: pl. minden karaktert, betűt feldolgozok, Taiji kontextusba helyezek, minden kínai szakkifejezést pinyin formában hagyok meg, és csak utólag próbálom elmagyarázni; a harci versek és a lírai részek esetében két fordítást is készítek, egy szó szerinti, illetve egy – kissé játékosabb – változatot, mintha Weöres Sándor nyúlt volna a szöveghez.
A fordítás hónapokat vett igénybe, mert a kézírásos dokumentumok feldolgozása, a történelmi kontextus pontos megértése és a megfelelő terminológia kiválasztása számtalan körültekintést igényelt. Nem akartam félrevinni azt az örökséget, amelyet a Tai Chi mesterek évtizedeken át gondosan őriztek. Ami az egész folyamatot különlegessé tette, hogy egyáltalán nem hagyatkoztam angol nyelvű átültetésekre: fontosnak éreztem, hogy közvetlenül a forrásból, saját szemlélettel közelítsem meg ezt a szövegkincset.
A kézirat több fejezeten keresztül tárgyalja a Tai Chi mélyebb rétegeit: a test és a lélek egyensúlyát, a Qi tudatos irányítását, a nyolc kapu rendszerét (Bā Mén, 八門), az öt lépést (Wǔ Bù, 五步) és a harci alkalmazások elveit. Ezekhez további magyarázó részek kapcsolódnak, amelyek a nyugati gondolkodás számára megkönnyítik a megértést. Nemcsak mozdulatokról vagy küzdelmi technikákról van szó, hanem egy olyan filozófiai rendszerről is, amelynek lényege a folytonos tanulás, az alázat és a belső erő fejlesztése.
A munka elkészítésében óriási segítséget jelentett a családom türelme és támogatása. Szinte végig asszisztálták, ahogy a régi kézírásos szövegeket böngészem vagy éppen újabb és újabb informatikai megoldást keresek arra, hogyan lehetne a karaktereket automatikusan összevetni és rendszerezni. Furcsa módon a Tai Chi és az informatika logikája a legváratlanabb pontokon kapcsolódott össze, és rájöttem, mennyire hasonló gondolkodást igényel egy ősi rendszer újraértelmezése és egy modern rendszer megtervezése.
A teljes fordítás bárki számára hozzáférhetővé vált, hiszen valódi célom az volt, hogy a Tai Chi iránt érdeklődők minden részletében megismerhessék ezt az ősi tudást. Rendkívül hasznosnak tartom azoknak, akik nem elégednek meg a felszíni mozdulatokkal, hanem valóban mélyebben szeretnék feltárni ennek a harcművészetnek és életfilozófiának az alapjait. A 19. századi mesterek olyan gondolatokat és elveket hagytak ránk, amelyek a mai kor emberének is rengeteg útmutatással szolgálhatnak.
Remélem, hogy ezzel a munkával sikerült egy hidat építeni a régi mesterek öröksége és a modern gyakorlók kíváncsisága között. A Tai Chi folyamatosan fejlődik, alkalmazkodik a korhoz, ugyanakkor soha nem veszíti el a lényeget, amit az alapítók rögzítettek a kéziratokban. Ezek a dokumentumok ma is élő gondolatokat tartalmaznak, amelyek minden gyakorlónak segíthetnek jobban megérteni önmagát, a testét, az energiáját és a világot, amelyben él. Engem pedig továbbra is inspirál, hogy milyen izgalmas összefüggésekbe lehet botlani, ha kézbe veszünk egy régi szöveget, és megpróbáljuk korszerű eszközökkel feltárni a titkait. Erre a Tai Chi ősi kézirata tökéletes példa.
Pécel, 2025.02.11.
Miként említettem két változat létezik:
- Wu család verziója (bal oldali változat): 1985-ben lett először teljes egészében nyilvánosságra hozva.
- Yang család verziója (jobb oldali változat, fekete-fehér fénymásolatok): 1993-ban osztották meg először.
- A Wu család verziója az egyetlen, amelynek címlapja, bevezetője és személyes pecsétei vannak.
A kézirat datálása:
- Wu Gongzao bevezető jegyzetében azt írja, hogy a dokumentum „több mint száz éves” (az ő írásának idején).
- Wu Gongzao 1983-ban elhunyt, de a Wu család kézirata 1985-ben újra kiadásra került, ami azt sugallja, hogy az újbóli kiadás előkészítése már 1979 körül zajlott.
Ha feltételezzük, hogy Wu Gongzao pontosan állította, hogy a kézirat „több mint száz éves”, akkor az legkésőbb 1878-ból származhat.
- Yang Luchan, Wu Quanyou első mestere, 1872-ben hunyt el.
Ha a kézirat ennél korábbi lenne, akkor valószínűleg Yang Luchan neve is megjelenne benne mint forrás, nem csak Yang Banhou.
Feltételezhető, hogy a kézirat Yang Luchan halála után keletkezett, 1872 és 1878 között.. Az egyszerű kompromisszumos becslés szerint a kézirat valószínűleg 1875 körül keletkezhetett.
A másolási folyamat és a két verzió viszonya
- Egyértelmű, hogy az egyik verziót a másikról másolták.
- A másolás mechanikus jellegű volt, nem szerkesztői célú, ezt bizonyítja, hogy:
- Esetleges szöveghibák és inkonzisztenciák mindkét verzióban megmaradtak.
- Pl. a tartalomjegyzékben a 体 (egyszerűsített „test” írásjegy) szerepel, de a főszövegben az eredeti 體 vagy 軆(klasszikus változat) található.
Az ilyen következetlenségek megmaradása arra utal, hogy csak lemásolták a szöveget, nem szerkesztették.
Melyik a korábbi verzió?
Az egyszerű másolási hibák elemzése segít eldönteni:
- Ha az egyik dokumentumban több szó kimarad, az valószínűleg a másolat.
- A Wu család verziójában több teljes mondat található, amely a Yang verzióból hiányzik.
- A másolási hibák száma nagyobb a Yang verzióban, ami azt jelzi, hogy valószínűleg a Wu verzió volt az eredeti.
Miért van a korábbi verzió a Wu családnál, és nem a Yang családnál?
Ez megmagyarázatlan kérdés marad.
- Lehet, hogy az eredeti Yang családi kézirat elveszett, és a Wu család verziója az egyik legrégebbi fennmaradt példány.
- Az is elképzelhető, hogy további köztes másolatok léteztek, amelyek a két verzió között készültek.
Punktuáció és a szöveg eredetisége
- A Wu verzióban nincs írásjelezés, míg a Yang verzióban utólagos írásjelek találhatóak.
Ez azt jelzi, hogy a Yang verziót egy későbbi időszakban szerkesztették, tehát nem tekinthető eredetibbnek.
A hitelesség érdekében a Wu verzió szövegét kell alapul venni, mivel az tartalmazza az eredeti struktúrát.
“Ezt a könyvet ősöm, Wu Quanyou, a kapu előtt meghajolva fogadta el, miután Yang Banhou mester tanításában részesült. Az eredeti kéziratot a Duan Fang hercegi rezidencián másolták le, és több mint száz éve a családunk birtokában van. Gyermekként magam is megőriztem, és máig megőriztem.”
— Wu Gongzao feljegyzése
Nyolc Kapu és Irányok
A Tai Chi alapvető mozdulatai a nyolc kapu (八门, bā mén) és az öt lépés (五步, wǔ bù) elvein alapulnak. Ezek a mozdulatok nemcsak fizikai mozgásokat, hanem energetikai áramlásokat is kifejeznek, amelyek az I Ching (易经, Yìjīng) nyolc trigramjával (八卦, bā guà) vannak összefüggésben.
A Négy Fő és Négy Sarki Mozdulat
A mozdulatok két csoportra oszthatók:
• Négy fő kézmozdulat (四正之手, sì zhèng zhī shǒu):掤 (péng), 捋 (lǚ), 擠 (jǐ), 按 (àn)
• Négy sarki kézmozdulat (四隅之手, sì yú zhī shǒu): 採 (cǎi), 挒 (liè), 肘 (zhǒu), 靠 (kào)
Ezek együtt alkotják a nyolc kaput, amelyek a belső erő (內勁, nèi jìn) megfelelő áramlását és használatát segítik.
Az Öt Lépés és Kapcsolatuk az Öt Elemmel
A mozgás dinamikáját az öt lépés (五步, wǔ bù) biztosítja, amelyek az öt elemmel (五行, wǔ xíng) állnak kapcsolatban:
A Tai Chi mozgása ezen alapelvekre épül, ahol:
• Előre és hátralépés (水火之步, shuǐ huǒ zhī bù) a víz és a tűz áramlását követi.
• Balra és jobbra mozgás (金木之步, jīn mù zhī bù) a fém és fa egyensúlyát tükrözi.
• A középpont (土, tǔ) a mozdulatok közötti tengely, amely minden irány változását szabályozza.
A Tai Chi mozgásának alapelve
A mozdulatok nem különálló technikák, hanem folyamatosan egymásba áramlanak. Az egész rendszer egy körkörös, visszatérő mozgást alkot (周而复始, zhōu ér fù shǐ), amely a Yin és Yang egyensúlyán alapszik. A Tai Chi mozgásai az ég és föld törvényeit követik, a természetes harmóniát tükrözik.
„Az egész rendszer 13 mozdulatot foglal magába” (十三勢, shí sān shì).
Ez a nyolc kapu (八门, bā mén) és az öt lépés (五步, wǔ bù) együttes kombinációjából áll.
„A Nyolc Trigram (八卦) és az Öt Elem (五行) az emberi élet veleszületett természete.”
Ahhoz, hogy ezt megértsük és alkalmazni tudjuk, először a négy alapvető fogalmat (四字, sì zì) kell tisztán felismerni:
• 知 (zhī) – Tudás
• 覺 (jué) – Érzékelés
• 運 (yùn) – Mozgás
• 動 (dòng) – Aktivitás
„A tudás, érzékelés, mozgás és aktivitás felismeréséből nyerhetjük el az alapokat.”
Miután ezek világossá válnak, fokozatosan elérhetjük az „érző erő” (懂勁, dǒng jìn) megértését.
„Az érző erő megértése után magától értetődően elérhetjük a szellemi tudatosság (神明, shén míng) szintjét.”
A gyakorlás kezdetén azonban elengedhetetlen az érzékelés és mozgás felismerése, mert bár ezek az ember veleszületett tulajdonságai, valójában rendkívül nehéz tudatosan elsajátítani és irányítani őket.
„Amikor az ember megszületik, már képes látni a szemével, hallani a fülével, szagolni az orrával, enni a szájával.”
A színek, hangok, illatok és az öt íz érzékelése mind a természetes érzékelés velejárói.
Ugyanígy a kezek és lábak mozgása is a természetes testi mozgás része.
„Az ember veleszületetten birtokolja ezeket a képességeket, mégis hajlamos elfelejteni őket.”
Ennek oka, hogy az emberi természet a közeli dolgokhoz szokik, a távoliakat pedig elhanyagolja, és így elveszíti a veleszületett érzékelés és mozgás tisztaságát.
„Ha vissza akarjuk nyerni ezt az eredeti állapotot, azt sem kizárólag harcművészet (武, wǔ), sem pusztán tudomány (文, wén) útján nem lehet elérni.”
A mozgás tanulmányozása nem létezhet érzékelés nélkül, ahogyan az érzékelés nem létezhet mozgás nélkül.
„A mozgásból ered az érzékelés, és az érzékelésből fakad a mozgás.”
- Ha nincs mozgás, nincs érzékelés.
- Ha nincs aktivitás, nincs tudás.
„A mozgás teljessége aktivitást szül, az érzékelés teljessége pedig tudást eredményez.”
- • Aki érti a mozgást (動知, dòng zhī), könnyebben tanulja a testmozgást.
- • Aki érti az érzékelést (覺知, jué zhī), annak nehezebb ezt tudatosan irányítania.
Ezért először a saját érzékelésünket és mozgásunkat kell megismernünk, mielőtt másokat is képesek lennénk érzékelni.
Ha valaki először másokat próbál megérteni, mielőtt önmagát ismerné, könnyen elveszítheti a helyes utat.
„Ezért elengedhetetlen a saját érzékelésünk és mozgásunk megismerése. Csak ezt követően érthetjük meg a belső energiát (勁, jìn).”
• 粘 (zhān) – „Tapadás”: a felfelé emelés és a magasba húzás állapota.
• 黏 (nián) – „Ragaszkodás/Ragadás”: az állandó kapcsolat és a megszakíthatatlan kötődés.
• 連 (lián) – „Összekapcsolódás”: az önfeladás és az elválaszthatatlanság állapota.
• 隨 (suí) – „Követés”: a másik mozgásának folyamatos alkalmazkodása és visszatükrözése.
„Ha valaki nem érti az emberi érzékelés és mozgás működését, akkor nem fogja tudni alkalmazni a粘 (zhān), 黏 (nián), 連 (lián), 隨 (suí) elveit.”
„Ezek a fogalmak olyan finom részleteket hordoznak, amelyeket csak mély gyakorlással lehet elsajátítani.”
A helyes Tai Chi mozgásban az egyensúlynak (平準, píng zhǔn) minden pillanatban fenn kell maradnia. A test súlyának egyenletes elosztása, a derék (腰, yāo) megfelelő tartása és a fejtető (頂, dǐng) finom emelkedése elengedhetetlen az egyensúly és az erő helyes használatához.
- Ha a fejtető túlzottan előretolódik vagy visszahúzódik, az kibillenti a testet.
- Ha a derék nem megfelelően tartja a test súlyát, az energia elakad.
- Ha a mozgás közben az egyensúly megbomlik, az az egész szerkezetre hatással lesz.
A helyes tartás olyan, mintha a fejet finoman felfüggesztenék (頂, dǐng), miközben a derék stabil alapot biztosít a mozgáshoz. Az egyensúly megőrzése érdekében a testnek képesnek kell lennie a súlypont folyamatos igazítására, hogy az ne legyen sem túl könnyű (浮, fú), sem túl nehéz (沉, chén).
A bal és jobb oldali mozgásoknak egyensúlyban kell lenniük, hogy a test ne dőljön el egyik irányba sem. Az egyensúlyhiány egyik leggyakoribb jele az, amikor a gyakorló túlzottan előrehajol vagy hátrahajlik, ami azt jelzi, hogy a belső energiaáramlás nem megfelelő.
A Tai Chi mesterei úgy tartják, hogy ha a test egyensúlyban van, az energia természetesen áramlik, és a mozgás könnyed és erőteljes lesz.
A megfelelő viszonyulás nem tartalmaz hibát
A 頂 (dǐng, kiemelkedés), 匾 (biǎn, beesettség), 丢 (diū, elvesztés) és 抗 (kàng, ellenállás) hibái a helytelen viszonyulásból fakadnak.
Ezért tekintjük őket hibának, mivel a gyakorlás során elveszítjük a 粘 (zhān, tapadás), 黏 (nián, ragadás), 連 (lián, összekapcsolódás) és 隨 (suí, követés) elveit.
Ha ezek hiányoznak, hogyan tudnánk elérni az érzékelés és a mozgás valódi összhangját?
Ha önmagunkkal nem vagyunk tisztában, hogyan érthetnénk meg a másik személy mozdulatait?
A helyes viszonyulás azt jelenti, hogy nem a kiemelkedéssel, beesettséggel, elvesztéssel vagy ellenállással reagálunk, hanem a tapadás, ragadás, összekapcsolódás és követés elvein keresztül várjuk a másik fél mozdulatait.
Ha így gyakorlunk, nemcsak hogy elkerüljük a viszonyulásból fakadó hibákat, hanem az érzékelés és a mozgás magától értetődővé válik, és ezáltal elérhetővé válik az “érzékelés művészete” (懂勁, dǒng jìn), vagyis a belső erők valódi megértése.
Ha ezt sikerül elérni, akkor nem lesz hibás a harci kapcsolat, és az érzékelés-mozgás természetesen kibontakozik.
Ezáltal el lehet érni az 懂勁 (dǒng jìn, az energia megértése) szintjét.
„A helyes viszonyulás gyakorlásának alapja a középpont (中土) megtartása.
Ezt a gyakorlatot a hétköznapi beszédben ‘álló oszlopnak’ (站橦) nevezik.”
„Az álló oszlop nem pusztán egy statikus testhelyzet, hanem a test és az elme összhangjának gyakorlata, amely lehetővé teszi a belső energia (氣, qì) megfelelő áramlását, az érzékelés fejlesztését és a helyes mozgás alapjainak megszilárdítását.”
Szó szerinti fordítás:
A stabilitás középpontja – a lábnak gyökere van
Először értsd meg a négy főirányt és a haladást,
A test mozdulatai 掤 (péng, elhárítás), 捋 (lǚ, gördítés), 擠 (jǐ, nyomás), 按 (àn, lenyomás) a négy fő kézmozdulat,
Mindezek elsajátítása időt és erőfeszítést igényel.
A testtartás, a derék és a fej egyaránt képes a
粘 (zhān, tapadás), 黏 (nián, ragadás), 連 (lián, összekapcsolódás), 隨 (suí, követés) alkalmazására.
A szándék és az energia egyenletesen áramlik,
Az érzékelés természetesen összhangba kerül vele.
A szellem az uralkodó, a csont és az izom az alattvaló,
Az időmérés hetvenkettő, természet szerint való,
Egyaránt harci és szellemi kifinomultságot hordoz.
Költői változat:
A középpont stabil, a láb gyökeret ver,
A négy égtájat értsd meg egyszer!
Előre, hátra, balra, jobbra –
Pörgő szélként kísér az áram.
Tested hajlik, derekad mozdul,
A fej követ, a légzés simul,
Tapadsz, ragadsz, kötsz és követsz,
A hullám ringat és sodor veled.
Szellem a vezér, csont és hús a nép,
A ritmus él, a lélek lép,
Hetvenkettő ütemben lüktet,
Harcos s bölcs, ki érti ezt.
A testtartás (身形, shēn xíng), a derék (腰, yāo) és a fejtető (頂, dǐng) nem lehet hiányos vagy tökéletlen.
Miért lenne szükségtelen az erőfeszítés, ha ezek elmélyült kutatása végtelen fejlődést eredményez?
Ha a testtartás igazodik hozzám, az természetesen kinyúlik és ellazul.
Ha ezt az elvet nem tartjuk meg, akkor az út vég nélkül zavaros marad, és akár tíz évnyi gyakorlás után is homályban maradhatunk.
A hátralépő kör (退圈, tuì quān) könnyű, míg az előrelépő kör (進圈, jìn quān) nehéz. A derék (腰, yāo) és a fejtető (頂, dǐng) egyensúlya nem szakad meg, és a mozgás hátra és előre követi ezt az alapelvet.
A legnehezebb az, hogy a középpont (中土, zhōng tǔ) ne mozduljon el. A hátralépés könnyebb, míg az előrelépés nagyobb kihívás. Aki ezt alaposan megvizsgálja, megérti, hogy ez nem egy statikus állás (站定), hanem egy folyamatos mozgás (動功, dòng gōng).
Ha a test mozgása előre és hátra kiegyensúlyozott és összhangban van, akkor olyan, mint a vízi malom (水磨, shuǐ mó), amely egyenletesen, de ellenállás nélkül működik. A mozgás lehet gyors vagy lassú, mint a felhők és sárkányok (雲龍, yún lóng), vagy a szél és a tigris (風虎, fēng hǔ) játéka.
A körkörös mozgás a mennyei pályák (天盤, tiān pán) törvényeit követi. Ha ezt hosszú időn keresztül gyakoroljuk, akkor végül a mozdulatok természetessé válnak.
Az elhárítás (掤, péng) előrelépés, míg a sodrás (捋, lǚ) hátralépés – mindez a természetes törvények szerint történik. Az Yin és Yang (陰陽, yīn yáng), valamint a víz és tűz (水火, shuǐ huǒ) kiegyensúlyozása teszi teljessé a mozgásokat.
Először a négy fő kéztechnikát (四手, sì shǒu) kell megérteni és valóban elsajátítani, majd ezután lehetőség nyílik a négy sarki technika (四隅, sì yú) – megragadás (採, cǎi), széthasítás (挒, liè), könyökütés (肘, zhǒu) és vállütközés (靠, kào) – pontos alkalmazására.
Ezekből a mozdulatokból bontakozik ki a tizenhárom forma (十三勢, shí sān shì), amely örökké folytatódó struktúrát alkot. Ezért nevezik ezt a rendszert hosszú ökölnek (長拳, cháng quán), amelyet a gyakorló szabadon kibontakoztathat vagy visszafoghat, de soha, egyetlen pillanatra sem térhet el a Tai Chi (太極) alapelveitől.
A négy fő kéztechnika (四手, sì shǒu) felfelé és lefelé osztja a világot, azaz az Eget (天, tiān) és a Földet (地, dì). A megragadás (採, cǎi) az Éghez tartozik, míg a vállütközés (靠, kào) a Földhöz igazodik.
Ha ezek a mozdulatok megfelelően kiegészítik egymást, akkor miért kellene aggódni amiatt, hogy a felül és alul (上下, shàng xià) nem egyensúlyozza ki egymást?
Ha azonban a széthasítás (挒, liè) és a könyökütés (肘, zhǒu) eltávolodik az alapelvektől, akkor az ember elveszíti az Ég és a Föld egyensúlyát, és zavarttá válik a mozgás. Ezért szükséges megérteni ezt a tanítást.
Az Ég és a Föld tengelyének (天地盤, tiān dì pán) elvéből következik, hogy az előrelépés (進, jìn) során a könyökütés és a széthasítás mindig a 人 karakter formájába tér vissza.
A nyolc trigram (八卦, bā guà) és a nyolc irány (正隅, zhèng yú) összekapcsolódik a nyolc mozdulat dalával (八字歌, bā zì gē). A tizenhárom mozdulat (十三勢, shí sān shì) száma nem pusztán véletlenszerű.
Ha az egyensúly (平準, píng zhǔn) hiányzik, és a derék (腰, yāo) és a fejtető (頂, dǐng) elveszti kapcsolódását, akkor az energia (氣, qì) szétszóródik, és a gyakorló elveszíti az összhangot.
Az egész rendszer mindössze két elven (兩字, liǎng zì) alapul, amelyet az embernek állandóan csiszolnia kell: a testtartás (骨, gǔ) és az izmok (肉, ròu) összehangolása. A belső és külső gyakorlásnak megszakítás nélkülinek kell lennie, és a helyes viszonyulás (對待, duì dài) mindig összhangban marad.
Ha valaki megfelelően viszonyul az emberekhez (對待於人), akkor a mozgás természetesen kibontakozik. Az Ég és a Föld (地天) folyamatos kölcsönhatásban vannak, és ha valaki képes elengedni önmagát (舍己, shě jǐ) és mentes maradni a mély hibáktól, akkor a felső és alsó mozdulatok (上下, shàng xià), valamint az előre és hátra mozgás (進退, jìn tuì) örökké folyamatosan áramlik (連綿, lián mián).
„Az elv (理, lǐ) a 精 (jīng – esszencia), 氣 (qì – életerő) és 神 (shén – szellem) megtestesülése. Az esszencia, az életerő és a szellem a test (身, shēn) alapját alkotják, a test pedig a szív (心, xīn) működésének kifejeződése.”
„A belső erő (勁, jìn) és a fizikai erő (力, lì) a test alkalmazásának formái. A test és az elme egy meghatározott uralkodó elv (理, lǐ) szerint működik, míg az esszencia, az életerő és a szellem egy meghatározott tudatos szándék (意, yì) és őszinte odaadás (誠, chéng) alapján vezérelt.”
„Az őszinteség (誠, chéng) az Ég törvénye (天道, tiān dào), és az őszinteség gyakorlása az emberi út (人道, rén dào). Ezek mind nem léteznek az elme szándéka (意念, yì niàn) nélkül, amely minden pillanatban meghatározza a cselekvést.”
„Ha valaki megérti az Ég és az ember egységét (天人同軆, tiān rén tóng tǐ), akkor képes lesz összhangba kerülni a Nap és a Hold mozgásából származó áramló energiával (日月流⾏之氣, rì yuè liú xíng zhī qì). Ez az energia és szándék folyamatos áramlása, amely elvezet a mélyebb szellemi megértéshez.”
„Ekkor lehet beszélni a harci művészetről (武, wǔ), a tudományról (文, wén), a bölcsességről (聖, shèng) és a misztikus tudásról (神, shén).”
„Ha valaki csak a harcművészet szempontjából vizsgálja ezt, akkor az elme és a test alkalmazásán keresztül eljut a belső erőhöz, amely végül visszavezet az Út (道, dào) forrásához. Ezért nem lehet ezt csupán külső technikai készségnek tekinteni.”
„A belső erő (勁, jìn) az inakból ered, míg a fizikai erő (力, lì) a csontokból fakad.”
„Ha példaként a tárgyak felemelését vesszük: az erős ember képes több száz jin súlyt is megemelni – ez az izmok, csontok és bőr külső működésének eredménye, amely merev fizikai erőt (硬力, yìng lì) alkalmaz.”
„Ezzel szemben a belső erő (勁, jìn) az egész test átfogó működéséből fakad, és úgy tűnhet, hogy nem is képes nagy súlyokat felemelni, de valójában ez a精 (jīng – esszencia) és 氣 (qì – életerő) által kifejlődött belső erő (內壯, nèi zhuàng).”
„Mégis, ha valaki eléri a művelés csúcspontját, akkor ez a belső erő felülmúlhatja a puszta fizikai erőt. A test művelésének és az erő fejlesztésének útja ezt a célt szolgálja.”
A belső fejlődés (⽂, wén) a test szerkezetét, míg a harc (武, wǔ) annak alkalmazását jelenti.
A belső fejlődés gyakorlása (⽂功, wén gōng) a harci alkalmazásban 精 (jīng – esszencia), 氣 (qì – életerő) és 神 (shén – szellem)fejlesztését jelenti, ezért ezt testművelésnek (體育, tǐ yù) nevezzük.
A harci gyakorlás (武功, wǔ gōng) a belső fejlődéssel (⽂軆, wén tǐ) együtt fejleszti a test és az elme működését, és így válik harcművészetté. A belső fejlődés és harc (⽂武, wén wǔ) egyaránt rendelkezik az időzítés törvényével (⽕候, huǒ hòu), amely a gyakorlatok ritmusának és természetes áramlásának megértését jelenti. Ez a testművelés valódi alapja.
A belső fejlődés és harci alkalmazás helyes módja a felhalmozás (蓄, xù) és kibocsátás (發, fā) megfelelő egyensúlya – ez a harcművészet gyökere. Ezért mondják, hogy:
- A harcművészet belső oldala (⽂為, wén wéi) lágy és rugalmas testmozgás, amely az esszencia, életerő és szellem inakból fakadó belső erejét (筋勁, jīn jìn) fejleszti.
- A harcművészet harci oldala (武⽤, wǔ yòng) kemény és erőteljes alkalmazás, amely a szív és test csontokból eredő fizikai erejét (⾻⼒, gǔ lì) fejleszti.
Ha a belső fejlődés gyakorlása (⽂) nem készíti elő a harci alkalmazást, akkor olyan, mintha lenne test, de nem lenne funkciója.
Ha a harci gyakorlás (武) nem párosul a belső fejlődéssel, akkor olyan, mintha lenne funkció, de nem lenne szerkezet.
Ez olyan, mintha egyetlen oszloppal próbálnánk megtartani egy épületet, vagy egy kézzel tapsolni – mindkettő lehetetlen. Ez az elv nemcsak a harcművészetre, hanem minden más területre is igaz.
A belső fejlődés (⽂) a belső elvek (內理, nèi lǐ) összessége, míg a harci oldal (武) a külső technikák (外数, wài shù) alkalmazása.
- Ha valakinek külső technikái vannak, de belső elvek nélkül gyakorol, akkor csupán vakmerő erőt (⾎氣之勇, xuè qì zhī yǒng) használ, és elveszíti az igazi lényeget. Egy ilyen ember végül becsapja önmagát és vereséget szenved.
- Ha valakinek belső elvei vannak, de külső alkalmazás nélkül csak a nyugalom elméletét keresi, akkor a harci alkalmazás ismerete nélkül marad. Ha egy küzdelemben a legkisebb hiba csúszik a számításaiba, az a vereségét jelenti.
Ezért, amikor az ember alkalmazza a Tai Chi alapelveit, a belső fejlődés és a harc valódi jelentését nem lehet félreérteni.
Ha az ember saját magában megérti a belső erőt (懂勁, dǒng jìn), akkor elérheti a szellemi kifinomultságot (神明, shén míng) – ezt nevezzük a belső fejlődés (⽂, wén) beteljesülésének. Csak ezután lehetséges a harci alkalmazás.
A test belsejében az Yin (陰, yīn) állapota mindig jelen van a hetvenkét változáson (七⼗有⼆, qī shí yǒu èr) keresztül. Az Yang (陽, yáng) az Yin által válik teljessé, így a víz és tűz egyensúlya (水火既濟, shuǐ huǒ jì jì), valamint az Ég és Föld harmóniája (乾坤交泰, qián kūn jiāo tài) megvalósul. Ez az út vezet el a természetes életenergia megőrzéséhez és a valódi önazonossághoz.
Ha az ember megérti a belső erőt, akkor az érzékelés (視, shì – látás) és a hallás (聼, tīng – hallás) folyamatai egybeolvadnak, és a helyzetekhez igazodó változás (變化, biàn huà) természetesen kibontakozik. Ezáltal elérhető a finom alkalmazkodás és az igaz természetesség (曲誠之妙, qū chéng zhī miào), amelynek hatására a mozdulatok erőfeszítés nélkül, mégis teljes tudatossággal valósulnak meg.
Ha a gyakorlás ezen a szinten megvalósul, akkor minden alkalmazás megfelelő lesz (攸往咸宜, yōu wǎng xián yí), és többé nincs szükség tudatos akaratlagos erőfeszítésre.
Ha valaki egyetlen technikát (勢, shì) vagy egyetlen formát (式, shì) teljesen elsajátít és megfelelően alkalmazza, akkor ezek összekapcsolódnak és folyamatos áramlást alkotnak. Mivel a mozgás szüntelenül folyik, mint az áradó víz (滔滔不断, tāo tāo bù duàn), és végtelen körforgásban ismétlődik, ezért ezt nevezzük hosszú ökölnek (長拳, cháng quán).
Soha nem szabad egy rögzített szerkezethez (架子, jià zi) ragaszkodni, mert ha valaki hosszú időn keresztül egy merev formában gyakorol, akkor könnyen csúszós ökölbe (滑拳, huá quán) vagy éppen merev ökölbe (硬拳, yìng quán) tévedhet.
A gyakorlás során nem szabad elveszíteni a lágy és folyamatos áramlást (綿軟, mián ruǎn), amely az egész test természetes visszatérő mozgásának, valamint a szellem (精神, jīng shén), a tudat (意, yì) és az életerő (氣, qì) alapjának fenntartásából fakad. Ha ezt az elvet hosszú ideig gyakoroljuk, akkor az teljesen áthatja a testet és az elmét, és nem marad olyan akadály, amelyet ne lehetne áttörni, nem marad olyan merev erő, amelyet ne lehetne elvezetni (無往不至，何堅不推, wú wǎng bù zhì, hé jiān bù tuī).
A másokkal való gyakorlás során a négy fő kéztechnika (四手, sì shǒu) alkalmazása az elsődleges, amelyeket közvetlenül a nyolc kapu (八門, bā mén) és az öt lépés (五步, wǔ bù) rendszeréből lehet megérteni.
A gyakorlás során a négy kéztechnika különböző szinteken fejlődik:
- Alapfok (跕四手, diē sì shǒu) – az elsődleges négy kéztechnika.
- Őrlő négy kéztechnika (碾磨四手, niǎn mó sì shǒu) – előre és hátra mozgás közbeni folyamatos finomhangolás.
- Négy kéztechnika az alsó és felső test összehangolására (上下四手, shàng xià sì shǒu) – a test harmonizálása a mozgásokkal.
- Három dimenziós négy kéztechnika (三才四手, sān cái sì shǒu) – a test, az energia és a tudat összekapcsolódása.
A gyakorlás kezdetén az ember az alsó szintről (下乘, xià chéng) indul, és a hosszú ökölt formázza. Amikor a mozdulatok teljesen kibontakoznak és szabaddá válnak (大開大展, dà kāi dà zhǎn), majd finomabb, precízebb és rugalmasabb lesz a mozgás (煉至緊凑, liàn zhì jǐn còu), akkor az ember szabadon képes nyújtani és összehúzni a mozdulatokat (屈伸自由, qū shēn zì yóu). Ekkor elérkezik a középső és felső szint (中上成, zhōng shàng chéng)megvalósításához.
A Yang (陽, yáng) a Menny (乾, qián), a Nap (日, rì) és a Tűz (火, huǒ), amely a kiáradás (放, fàng), a leadás (出, chū) és a kibocsátás (發, fā) elvét képviseli. Az izomzat (⾁, ròu) és a test (⾝, shēn) mozgása révén alakul ki a harci alkalmazás (武, wǔ), amely az ember életműködéséhez (⽴命, lì mìng) kapcsolódik. Kilégzés (呼, hū), felfelé mozdulás (上, shàng), előrelépés (進, jìn) és diagonális mozdulatok (隅, yú) tartoznak hozzá.
A Yin (陰, yīn) a Föld (坤, kūn), a Hold (月, yuè) és a Víz (水, shuǐ), amely a felhalmozás (蓄, xù), a feltekeredés (卷, juǎn) és a befelé húzás (入, rù) elvét képviseli. Az energia tárolásával és a csontok (⾻, gǔ) stabilitásával építi fel a belső fejlődést (⽂, wén) és a szellemi finomítást (理, lǐ). Belégzés (吸, xī), lefelé mozdulás (下, xià), hátralépés (退, tuì) és egyenes mozdulatok (正, zhèng) tartoznak hozzá.
A Yin és Yang felcserélődésének elve
A Yin és Yang természetes működését a víz és a tűz példáján keresztül lehet megérteni. A tűz mindig felfelé száll (火炎上), míg a víz lefelé folyik (水潤下). Azonban ha a vizet a tűz fölé helyezzük, akkor az ellentétes működés jön létre: a víz melegszik, a tűz stabilizálódik, és az energiák harmonikusan egyesülnek.
Ha azonban hagyjuk, hogy a tűz akadálytalanul felfelé égjen, és a víz szabadon lefelé áramoljon, akkor az elemek elkülönülnek, és a harmónia megszakad – ezt nevezzük a víz és tűz szétválásának (火水未濟, huǒ shuǐ wèi jì).
A helyes Tai Chi gyakorlás célja a víz és tűz egyesítése (水火既濟, shuǐ huǒ jì jì), vagyis a belső és külső erők egyensúlyának megteremtése.
A Yin-Yang egység magasabb szintje
A Yin és Yang nem két különálló erő, hanem egyetlen egység két aspektusa. Ha a kettőt egyesítjük, akkor egyetlen rendszerként működnek (分⽽為⼆，合之為⼀, fēn ér wéi èr, hé zhī wéi yī).
Ez a három fő elemre épül:
1. Menny (天, tiān)
2. Föld (地, dì)
3. Ember (人, rén)
Amikor valaki megérti a Yin-Yang felcserélődésének törvényét, akkor valóban megértheti az Utat (道, dào), és képes lesz az energiák helyes irányítására.
Az ember és az univerzum egysége
Aki képes megérteni és követni az Ég és Föld törvényeit, az összhangba kerül a Nap és Hold fényével (與⽇⽉合其明, yǔ rì yuè hé qí míng), a természet ciklikus változásaival, a négy évszak körforgásával, valamint a természeti és emberi világ változásaival.
A Tai Chi gyakorlás célja, hogy az ember kis univerzumként (小天地, xiǎo tiān dì) tökéletes összhangban legyen a nagyobb univerzummal.
Az emberi test, mint mikrokozmosz
Az emberi test a természet kicsinyített mása: • Ég (天, tiān) → Emberi természet (性, xìng) → Szellem (神, shén) • Föld (地, dì) → Sors (命, mìng) → Energia (氣, qì)
A Tai Chi gyakorlás során az ember a testét, energiáját és tudatát úgy fejleszti, hogy összekapcsolódjon az univerzum törvényeivel, és természetesen megvalósítsa a belső és külső harmóniát.
Az Emberi Test Tai Chi Megfeleltetése
Az emberi test egységes egész, amelyben a szív (心, xīn) az irányító erő, a test uralkodója, amely maga a Tai Chi (太極, tàijí). A két szem a Nap (日, rì) és a Hold (月, yuè) megtestesítője, vagyis a Két Erő (两代, liǎng yí). A fej az Ég (天, tiān), a lábak a Föld (地, dì) megfelelői. Az ember középpontjában a Középső Ember (人, rén) és a Középső Csuklóalkotja a Három Erőt (三才, sān cái). A négy végtag a Négy Jel (四象, sì xiàng).
A szervek megfeleltetése az Öt Elemnek (五行, wǔxíng):
- Vese (肾, shèn) - Víz (水, shuǐ)
- Szív (心, xīn) - Tűz (火, huǒ)
- Máj (肝, gān) - Fa (木, mù)
- Tüdő (肺, fèi) - Fém (金, jīn)
- Lép (脾, pí) - Föld (土, tǔ) Ezek Yin (陰, yīn) szervek.
A Yang szervek megfelelései:
- Hólyag (膜, páng guāng) - Víz (水, shuǐ)
- Vékonybél (小腸, xiǎo cháng) - Tűz (火, huǒ)
- Epehólyag (膽, dǎn) - Fa (木, mù)
- Vastagbél (大腸, dà cháng) - Fém (金, jīn)
- Gyomor (胃, wèi) - Föld (土, tǔ)
A fej megfeleltetései:
- Fejkorona (額, dīng) - Tűz (火, huǒ)
- Alsó állkapocs (地阁, dì gé) - Víz (水, shuǐ)
- Bal fül (左耳, zuǒ ě) - Fém (金, jīn)
- Jobb fül (右耳, yòu ě) - Fa (木, mù)
- Két Mingmen (名門, míng mén) - Kapuk az életerő számára
A lélekzet (氣, qì) mozgása:
- A szellem (神, shén) a szívből fakad
- A szem (目, mù) a szív kivetülése
- Az esszencia (精, jīng) a veséből ered
- Az agy (脑, nǎo) és a vese az esszencia forrása
- A légáramlás a tüdőben keletkezik
- Az epe (膽, dǎn) qi-je a tüdővel egyesül
- A szem és a gondolatok tisztasága a szívet mozgatja
- A hallás és az intelligencia az agyat és a vesét kapcsolja össze
- Az orr szaglása a légáramlás ritmusával egyesül
- A száj az illatok és ízek hordozója
A belső energia kapcsolata a szervekkel és az Öt Elem törvényszerűségeivel az emberi testben a Nyolc Trigram (八卦, bāguà) rendszere alapján oszlik meg:
- Dél (南, nán) - Tűz (火, huǒ) - Szív
- Észak (北, běi) - Víz (水, shuǐ) - Vese
- Kelet (東, dōng) - Fa (木, mù) - Máj
- Nyugat (西, xī) - Fém (金, jīn) - Tüdő
- Nyugat-észak (西北, xī běi) - Vastagbél, átalakulás
- Nyugat-dél (西南, xī nán) - Lép, egyensúly
- Kelet-észak (東北, dōng běi) - Gyomor, emésztés
- Kelet-dél (東南, dōng nán) - Epe, tisztulás
A Tai Chi gyakorlása az emberi testben az Ég és a Föld egyensúlyát hozza létre.
Az egyes trigramok kapcsolatban állnak az öt elemmel, a meridiánokkal és az idő ciklusaival:
- ☲ (Li – Tűz): Dél (南), Wu időszak (午, déli 11–13 óra), tűz elem, szív meridián.
- ☵ (Kan – Víz): Észak (北), Zi időszak (子, éjfél 23–1 óra), víz elem, vese meridián.
- ☳ (Zhen – Fa): Kelet (東), Mao időszak (卯, hajnal 5–7 óra), fa elem, máj meridián.
- ☱ (Dui – Fém): Nyugat (西), You időszak (酉, napnyugta 17–19 óra), fém elem, tüdő meridián.
- ☰ (Qian – Fém): Északnyugat (西北), fém elem, vastagbél meridián, a víz transzformációja.
- ☷ (Kun – Föld): Délnyugat (西南), föld elem, lép meridián, a föld transzformációja.
- ☴ (Xun – Fa): Délkelet (東南), fa elem, epehólyag meridián, a föld transzformációja.
- ☶ (Gen – Föld): Északkelet (東北), föld elem, gyomor meridián, a tűz transzformációja.
A kilenc palota (九宫) és azok külső kapcsolatai
A kilenc palota egy mátrixként rendezett struktúra, amely az energiák elrendezését és azok kapcsolatát mutatja meg a testen belül.
A számok elrendezése egy mágikus négyzetet alkot, amelyben minden sor, oszlop és átló összege azonos:
4 9 2
3 5 7
8 1 6 - 2 és 4 a vállakhoz tartozik.
- 6 és 8 a lábakat jelképezi.
- 9 fent, 1 lent, 3 balra, 7 jobbra helyezkedik el.
Ez a rendszer összekapcsolja az energiaáramlás, a testmozgás és az irányok harmóniáját.
A belső és külső rendszerek kapcsolata a Tíz Mennyei Szárral (十天干, Shí Tiān Gān)
A kínai időszámítás egyik alapvető rendszere a Tíz Mennyei Szár (天干, Tiān Gān), amely egy ősi tíznapos cikluson alapul. Ezeket a szimbólumokat a mezőgazdasági ciklusokhoz és az emberi test folyamataihoz kapcsolják.
A tíz mennyei szár és az emberi test összefüggései
- 乙 (Yǐ): Máj és bal oldali bordák, a tüdő fém eleméhez kapcsolódó transzformáció.
- 甲 (Jiǎ): Epehólyag, a lép föld elemének transzformációja.
- 丁 (Dīng): Szív, a máj és az epehólyag fa elemének transzformációja.
- 丙 (Bǐng): Vékonybél, a vese víz elemének transzformációja.
- 己 (Jǐ): Lép, a gyomor föld eleméhez kapcsolódó transzformáció.
- 戊 (Wù): Gyomor, a szív tűz elemének transzformációja, az energia a háton és a mellkason áramlik.
- 辛 (Xīn): Tüdő és jobb oldali bordák, a vese víz eleméhez kapcsolódó transzformáció.
- 庚 (Gēng): Vastagbél, a tüdő fém eleméhez kapcsolódó transzformáció.
- 癸 (Guǐ): Vese és alsó test, a szív tűz eleméhez kapcsolódó transzformáció.
- 壬 (Rén): Húgyhólyag, a máj fa eleméhez kapcsolódó transzformáció.
Ez a rendszer a test belső és külső átalakulásának folyamatait írja le, amelyeket a Tai Chi gyakorlása során tudatosan lehet fejleszteni.
A tizenkét földi ág (十二地支, Shí Èr Dì Zhī) és az időciklusok kapcsolata
A tizenkét földi ág az ősi kínai időszámítás egy másik alapja, amely a nap 12 kétszeres óráját (时辰, shí chén) és a természetes életritmust jelképezi.
A tizenkét földi ág és a napi ciklus jelentése
- 子 (Zi) [23:00–01:00]: Kezdet – a születés pillanata (egy baba képe).
- 丑 (Chou) [01:00–03:00]: Összegömbölyödés – az alvás mély fázisa.
- 寅 (Yin) [03:00–05:00]: Kicsavarodás – az ébredés előtti állapot.
- 卯 (Mao) [05:00–07:00]: „Redőny nyitás” – a hajnal pillanata.
- 辰 (Chen) [07:00–09:00]: Enyhe lehajtás – a reggeli napfény előtti órák.
- 巳 (Si) [09:00–11:00]: Mély hajlás – a felkelő naphoz való igazodás.
- 午 (Wu) [11:00–13:00]: „Elnyomás” – a nap a legmagasabb ponton.
- 未 (Wei) [13:00–15:00]: Rövid árnyék – a nap elkezd csökkenni.
- 申 (Shen) [15:00–17:00]: Hosszú árnyék – az esti fények megjelenése.
- 酉 (You) [17:00–19:00]: „Visszavont bor” – a napnyugta pillanata.
- 戌 (Xu) [19:00–21:00]: „Szomorúság” – az eltűnő napfény.
- 亥 (Hai) [21:00–23:00]: „Boldogság” – az éjszakai pihenés és regeneráció.
Ez a rendszer a természet ritmusát és az emberi test működésének napi ciklusát írja le, amelyhez a Tai Chi és más belső művészetek gyakorlása igazodik.
- A nyolc trigram az emberi test energiáinak és az univerzum alapelveinek összefüggését mutatja be.
- A kilenc palota egy matematikai és energetikai rendszer, amely az energia elrendezését szemlélteti a testen belül.
- A tíz mennyei szár és a tizenkét földi ág a belső és külső transzformációk ciklikus rendszerét mutatják be, amelyek az idővel és a test folyamataival kapcsolódnak össze.
Ha valaki megérti ezeket az alapelveket, akkor képes lesz tudatosan irányítani saját belső fejlődését és az energia áramlását, és ezáltal mélyebb szinten gyakorolni a Tai Chi művészetét.
A Tao elérése nem lehetséges a saját test és elme fejlesztése nélkül (修身, xiū shēn), ezért a gyakorlás három szinten történik.
A “szint” (乘, chéng) itt a teljesítmény vagy beteljesülés fokát jelenti:
- Felső szint (上乘, shàng chéng) → Nagy beteljesedés (大成, dà chéng)
- Középső szint (中乘, zhōng chéng) → Az őszinte törekvés által elért beteljesülés (誠之者成, chéng zhī zhě chéng)
- Alsó szint (下乘, xià chéng) → Kis beteljesedés (小成, xiǎo chéng)
A három szint célja ugyanaz:
a gyakorlás által az emberi test és elme átalakítása és kiteljesítése.
A belső fejlődés (文, wén) és a harci alkalmazás (武, wǔ) kettőssége
A Tai Chi gyakorlása során két fő terület létezik:
- A belső fejlődés (文, wén) a test és az energia művelése → Belső gyakorlás (內修, nèi xiū)
- A harci alkalmazás (武, wǔ) a mozdulatok és technikák gyakorlása → Külső gyakorlás (外修, wài xiū)
A test művelése (體育, tǐ yù) belső gyakorlás, míg a harci készségek (武事, wǔ shì) külső alkalmazás. A Tai Chi művelése akkor válik teljessé, ha mind a belső, mind a külső fejlesztést összhangba hozzuk.
A három szint részletezése:
1. Felső szint (上乘, shàng chéng) – A legmagasabb beteljesedés
- Az energia, test és tudat teljes egyesülése.
- Az ember belső fejlődése (文, wén) és harci alkalmazása (武, wǔ) teljes harmóniába kerül.
- A külső és belső tökéletes összhangja → Az igazi mesterség állapota.
2. Középső szint (中乘, zhōng chéng) – Az egyensúly keresése
Kétféle út lehetséges:
- Aki a test művelésén (文, wén) keresztül jut el a harci alkalmazáshoz (武, wǔ).
- Aki a harci készségeken (武, wǔ) keresztül jut el a belső fejlődéshez (文, wén).
- Ez átmeneti állapot, ahol az ember már megérti a két terület kapcsolatát, de még nincs teljes harmóniában velük.
3. Alsó szint (下乘, xià chéng) – A részleges megértés
- Aki csak a test fejlesztésére koncentrál, de nem érti a harci alkalmazás lényegét, az csak kis beteljesedést (小成, xiǎo chéng) ér el.
- Ugyanez igaz arra, aki csak a harci technikákat gyakorolja, de nem műveli a test és az elme finomhangolását.
- Az ilyen gyakorlás részleges és egyoldalú, ezért nem vezet a Tai Chi valódi mélységéhez.
A Tai Chi harci művészete (武事, wǔ shì) külső megjelenésében lágy és hajlékony (柔軟, róu ruǎn), míg belül erős és szilárd (堅剛, jiān gāng). A gyakorlás során a cél a külső lágy mozgások (柔軟, róu ruǎn) elsajátítása, amelyek hosszú idő elteltével természetesen elvezetnek a belső szilárdság (堅剛, jiān gāng) kifejlődéséhez.
Ez a belső erő nem egy akarattal kikényszerített merevség, hanem egy tudatos lágy és finom állapotból fakadó természetes stabilitás. A legnagyobb kihívás az, hogy a belső erőt visszatartva és megalapozva (含蓄, hán xù), a külső mozdulatok mindig lágyak maradjanak, még akkor is, amikor az ember ellenféllel szembesül.
A lágy mozgásokkal kell reagálni a kemény erőre, és ha ezt helyesen alkalmazzuk, akkor az ellenfél minden ereje semlegessé válik és eloszlik (盡化無有, jìn huà wú yǒu).
Hogyan lehet ezt a szintet elérni?
Az elmélet nem elég, hanem a test és az érzékelés folyamatos gyakorlása szükséges:
- A “ragaszkodás, tapadás, kapcsolódás és követés” (粘黏連隨, zhān nián lián suí) művészetének elsajátítása.
- A mozgás és az érzékelés egyesülése (運動知覺, yùn dòng zhī jué), amely a test teljes tudatosságát jelenti.
- A belső erő (勁, jìn) megértése (懂勁, dǒng jìn), amely egy magasabb érzékelési állapothoz vezet.
Ha valaki eléri ezt a szintet, akkor az elme és a test magas fokú érzékenységgel és tudatossággal működik (神而明之, shén ér míng zhī).
Ezen a szinten válik lehetővé a “négy uncia elmozdít ezer fontot” (四兩撥千斤, sì liǎng bō qiān jīn) elvének tökéletes alkalmazása. Ha valaki nem érte el ezt az átalakulási szintet, akkor nem képes ezt az elvet a gyakorlatban megvalósítani.
Aki igazán megérti a Tai Chi tapadást, érzékelést és mozgásba hozást (懂粘運, dǒng zhān yùn), az könnyedén érzékeli és alkalmazkodik az ellenfél mozdulataihoz, szemmel és füllel egyaránt (視聽輕靈, shì tīng qīng líng).
A Tai Chi (太極, tàijí) a forrás (元, yuán) – egy olyan alapelv, amelytől sem belül, sem kívül, sem fent, sem lent, sem jobbra, sem balra nem lehet eltérni.
A Tai Chi a forma (方, fāng) is, amely ugyanígy minden irányban minden mozdulatot és energiát meghatároz.
A forrás (元, yuán) az áramlásban jelenik meg: az energia ki- és beáramlásában.
A forma (方, fāng) a mozgás irányításában mutatkozik meg: az előre és hátra történő mozdulatokban.
A két elv egymással kölcsönösen összekapcsolódik, és egyik sem létezhet a másik nélkül.
- A forma (方, fāng) a kibontakozás (開展, kāi zhǎn), a tágasság és a mozgás lehetősége.
- A forrás (元, yuán) a belső összetartás (緊凑, jǐn còu), amely a mozdulatokat egybefűzi és stabilizálja.
A forma és a forrás együtt alkotják a mozdulatok szabályosságát és rendezettségét (規矩, guī jǔ), amelyen túl nincs szükség további elvekre vagy keretekre.
Ha ezt helyesen megértjük és alkalmazzuk, akkor minden mozdulat természetesen kézből fakadóan és szívből jövően (得心應手, dé xīn yìng shǒu) alakul ki.
Ekkor a gyakorlás során az ember képes elérni a legmagasabb magasságokat és a legkeményebb akadályokat áttörni (仰高鑽堅, yǎng gāo zuān jiān).
A Tai Chi legmagasabb szintje a szellem kifinomultságában (神乎其神, shén hū qí shén) és a mozdulatok teljes tudatosságában nyilvánul meg.
Ezen a szinten az ember érzékelni képes a láthatatlan dolgokat (見隱, jiàn yǐn), megérti a legapróbb rezdüléseket (顕微, xiǎn wēi), és mindez világossá válik előtte (明而且明, míng ér qiě míng).
Aki ezt eléri, az folyamatosan áramló és kifogyhatatlan mozgásba kerül (生生不已, shēng shēng bù yǐ), amelyet már nem lehet és nem is kell megállítani (欲罷不能, yù bà bù néng).
A kettős nehézség (雙重, shuāng zhòng) hibának számít, mert az erő túlságosan kitöltötté válik (填實, tián shí), amely nem azonos a süllyedéssel (沉, chén).
A kettős süllyedés (雙沉, shuāng chén) viszont nem hiba, mert ekkor a mozdulat önmagától könnyeddé és lebegővé válik (騰虛, téng xū), de ez nem azonos a nehézséggel (重, zhòng).
A kettős lebegés (雙浮, shuāng fú) hibának számít, mert az állapot túlzottan bizonytalanná és szétszórttá válik (漂渺, piāo miǎo), és ez nem azonos a könnyedséggel (輕, qīng).
A kettős könnyedség (雙輕, shuāng qīng) viszont nem hiba, mert az természetesen tiszta és érzékeny (清靈, qīng líng), de ez nem azonos a lebegéssel (浮, fú).
Ha egy mozdulat félig könnyű és félig nehéz (半輕半重, bàn qīng bàn zhòng), akkor nem számít hibának, mert van benne egyensúly és stabilitás.
Ha azonban az egyik oldal túl könnyű vagy túl nehéz (偏輕偏重, piān qīng piān zhòng), az hiba, mert az egyik rész elveszíti a megfelelő támasztékot (著落, zhù luò), és így az egyensúly megbomlik.
- Ha egy mozdulat elveszíti a támasztékát, az egyben elveszíti a kerek és szögletes struktúrát (方圓, fāng yuán).
- Ha egy mozdulat részben támaszkodik valamire, az a forma és az egyensúly keretein belül marad.
A Tai Chi mozgásában az egyensúly felborulása többféleképpen jelentkezhet:
- A félig lebegő és félig süllyedő állapot (半浮半沉, bàn fú bàn chén) hibának számít, mert az egyensúly hiányát jelzi.
- A túlzott lebegés vagy túlzott süllyedés (偏浮偏沉, piān fú piān chén) szintén hiba, mert az egyik irányban túlzásba esik.
- A részben nehéz mozdulat (半重, bàn zhòng) túlzottan akadályozott és rögzült, ezért elveszíti a helyes egyensúlyt.
- A részben könnyű mozdulat (半輕, bàn qīng) túlzottan finommá és érzékennyé válhat, és elveszíti a kerek formát.
- A részben süllyedő mozdulat (半沉, bàn chén) túlságosan visszahúzódóvá válhat, és elveszítheti a helyes tartást.
- A részben lebegő mozdulat (半浮, bàn fú) túlzottan instabillá válik, és elveszíti a kerek formát.
Ha egy mozdulat kettős könnyedséget mutat (雙輕, shuāng qīng), de nem válik lebegővé, akkor az valódi könnyedség és érzékenység.
Ha egy mozdulat kettős süllyedést mutat (雙沉, shuāng chén), de nem válik túlságosan nehézzé, akkor az ürességgel való helyes kapcsolatot fejezi ki (離虛, lí xū).
Ezért mondják, hogy a legmagasabb szintű kézmozdulat (上手, shàng shǒu) az, amelyben a könnyedség és a nehézség egyaránt kiegyensúlyozott, és van benne támaszték (半有著落, bàn yǒu zhù luò).
E három elv kivételével minden más hiba (病手, bìng shǒu).
A belső érzékelés finomsága (內之虛靈, nèi zhī xū líng) nem homályos vagy bizonytalan, hanem világos és kifinomult (清明, qīng míng), és teljesen áramlóvá teszi az energiát a végtagokban (流行乎肢體, liú xíng hū zhī tǐ).
Ha valaki nem érti meg mélyen a könnyedség, nehézség, lebegés és süllyedés működését (輕重浮沉, qīng zhòng fú chén), akkor az egész gyakorlása hiábavalóvá válik, mint egy kút, amelyet mélyre ásnak, de sosem érik el a forrást (掘井不及泉, jué jǐng bù jí quán).
Ha viszont valaki megérti a kerek és szögletes mozdulatok (方圓, fāng yuán) működését, és a négy irányt (四正, sì zhèng) helyesen alkalmazza, akkor minden mozdulata eléri a legmagasabb szintet (極大成, jí dà chéng), és nincs szüksége további elvekre.
A forma és az egyensúly végül túllép a külső látszaton (超乎象外, chāo hū xiàng wài), és eléri az univerzum teljességét (得其寰中, dé qí huán zhōng).
A négy fő technika (四正, sì zhèng) az alapvető négy irányt (四方, sì fāng) képviseli:
- 掤 (péng) – Emelő erő
- 捋 (lǚ) – Sodrás
- 擠 (jǐ) – Préselés
- 按 (àn) – Nyomás
Ha valaki nem érti a szögletes mozdulatok (方, fāng) és a kerek mozdulatok (圓, yuán) közötti dinamikát, akkor nem tudja alkalmazni a kiegészítő technikákat (隅手, yú shǒu) sem.
A test külső struktúrája (肢體, zhī tǐ) és belső energiája (神氣, shén qì) összhangban kell, hogy legyen. Ha az ember nem érzi ezt az egyensúlyt, akkor mozgásában megjelennek a hibák:
- A túlzott könnyedség (輕, qīng) és nehézség (重, zhòng)
- A lebegés (浮, fú) és a süllyedés (沉, chén) aránytalansága
Ha ezek a hibák megjelennek, akkor az alkalmazott mozdulatokból kialakulnak a kiegészítő technikák (隅手, yú shǒu), amelyek a hiányosságok korrigálására szolgálnak.
A kiegészítő technikák (四隅, sì yú)
- 採 (cǎi) – Plucking (megragadás és lehúzás)
- 挒 (liè) – Rending (széthasítás)
- 肘 (zhǒu) – Elbowing (könyökütés)
- 靠 (kào) – Bumping (vállal vagy testtel történő lökés)
Ha egy mozdulat félig nehéz, de a nehézség túlzottan koncentrált és rögzült (半重偏重滯, bàn zhòng piān zhòng zhì), akkor az elveszíti az egyensúlyt, és ebből természetesen következik a kiegészítő technikák (四隅, sì yú) alkalmazása.
Ugyanez történik, ha valaki kettős nehézséget (雙重, shuāng zhòng) és túltöltött mozdulatokat (填實, tián shí) használ – ilyenkor a hibát az egyik kiegészítő technika korrigálja.
Mivel a Tai Chi mozdulatainak célja az egység és az egyensúly, a kiegészítő technikákat (隅手, yú shǒu) nem öncélúan kell alkalmazni, hanem arra, hogy visszavezessenek a kerek és szögletes alapmozdulatokhoz (圓中方正, yuán zhōng fāng zhèng).
A gyakorlásban elért magasabb szinten (上乘, shàng chéng) az embernek meg kell értenie a kiegészítő technikák működését, hogy azok végül visszavezessék a mozgást a Tai Chi eredeti középpontjába (大中至正, dà zhōng zhì zhèng).
Ezért a négy kiegészítő technika nem különálló elem, hanem a mozgás hiányosságainak korrigálására szolgál, és végül a tökéletes egyensúlyhoz vezet vissza.
A fejtető (頂, dǐng) egyensúlya olyan, mint egy mérce (凖, zhǔn), ezért mondják, hogy „a fejtető felfüggesztve van” (頂頭懸, dǐng tóu xuán).
- A két kéz (兩手, liǎng shǒu) vízszintes tengelyt alkot, amely a bal és jobb irányok stabilitását (平, píng) biztosítja.
- A derék (腰, yāo) az egyensúly gyökere (根株, gēn zhū), amely az egész test tartását és mozgásának folytonosságát szabályozza.
Ha az ember állása tökéletes egyensúlyban van (立如平凖, lì rú píng zhǔn), akkor a legkisebb eltérés a könnyedség, nehézség, lebegés és süllyedés (輕重浮沉, qīng zhòng fú chén) egyensúlyát is felfedi, még a legapróbb változásokat is (分厘絲毫, fēn lí sī háo).
Az egyensúly kulcsa: a központi tengely
A testnek egy központi vonalat (上下一条線, shàng xià yī tiáo xiàn) kell követnie, amely az alsó és felső pontokat összekapcsolja:
- A farokcsont (尾閭, wěi lǘ) az alsó stabilitási pont.
- A fejtető (囟門, xìn mén) az energia felső fókuszpontja.
A test egyensúlya és mozgása két sík kiegyensúlyozott változásán múlik (兩平轉變, liǎng píng zhuǎn biàn). A legapróbb változások az egész test stabilitását és igazodását befolyásolják.
A mozgás természetes folyamata
- A test mozgása olyan, mint egy kocsikerék (車輪, chē lún), amely folyamatosan gördül.
- A két vese (兩命門, liǎng mìng mén) egy zászlórúdhoz (一纛, yī dào) hasonlóan mozog, amely könnyedén leng és fordul.
- A szív (心, xīn) a vezérlőközpont, amely a Qi-t (氣, qì) természetesen irányítja.
Ha a test teljesen könnyeddé és áramlóvá válik (滿身輕利, mǎn shēn qīng lì), akkor az ember olyan erős és szilárd lesz, mint egy Arhat (金剛羅漢, jīn gāng luó hàn).
A mozgásban a támadás és védekezés (對待, duì dài) természetes ritmusát kell követni, amely nem függ attól, hogy az ember előbb vagy később reagál (有往來是早或是晚, yǒu wǎng lái shì zǎo huò shì wǎn).
A belső fejlődés és a Tai Chi mélysége
- Az egyesülés pillanatában (合, hé) a mozdulat teljes energiával kirobbanhat (放發, fàng fā).
- Az igazi erő nem a kényszerített robbanásban van, hanem a folyamatos táplálásban és fejlesztésben (涵養, hán yǎng).
Aki ezt megérti, annak nincs szüksége „a mennyekig szökő nyílra” (凌霄箭, líng xiāo jiàn), mert az energiája természetesen fejlődik.
Ha valaki eljut erre a szintre, akkor minden mozdulata harmonizál az univerzummal (開門見中天, kāi mén jiàn zhōng tiān), és ezáltal a belső és külső világ egyensúlyba kerül.
Ez a térkép a Négy Évszak (四時, sì shí) és az Öt Energia (五氣, wǔ qì) közötti kapcsolatot ábrázolja, amely az Öt Elem (五行, wǔ xíng) tanításán alapul.
Az évszakok és elemek összekapcsolása
Nyár (夏, xià) – Tűz (火, huǒ)
- A déli irányhoz kapcsolódik.
- A HAA (阿, ā) hangot társítják hozzá.
Tavasz (春, chūn) – Fa (木, mù)
- Keleti irány, növekedés és kibontakozás.
Ősz (秋, qiū) – Fém (金, jīn)
- Nyugati irány, betakarítás és összehúzódás.
Tél (冬, dōng) – Víz (水, shuǐ)
- Északi irány, elmélyülés és tárolás.
- A „fújás” (吹, chuī) mozdulattal kapcsolódik össze.
Föld (土, tǔ) – Középpont (中央, zhōng yāng)
- Egyensúlyi középpont az évszakok között.
- A légzés (呼吸, hūxī) kulcsszerepet játszik benne.
A vér (⾎, xuè) táplálékot szállít, míg az energia (氣, qì) védelmet nyújt.
A vér a húsburkokban (⾁膜, ròumó) áramlik, míg az energia a csontokban és inakban (⾻筋脉, gǔ jīn mài) terjed szét.
Az inak (筋, jīn) és a köröm (甲, jiǎ) a csontok kiegészítői, míg a haj (髮, fà) és a szőrzet (⽑, máo) a vér feleslegeként jelenik meg.
- Ha a vér bőséges, a haj és a szőrzet erős és egészséges.
- Ha az energia elegendő, az inak és a körmök is erősek lesznek.
Ezért a bátorság és az erő külső megnyilvánulása a bőr és szőrzet (⽪⽑, pí máo) állapotától függ, míg a belső erő a hús és inak (⾁筋甲, ròu jīn jiǎ) állapotából fakad.
A vér és az energia egymásra hatása ciklikus:
- A vér a Qi teljességétől függ,
- A Qi pedig a vér növekedéséből és csökkenéséből meríti erejét.
Ez az áramlás folyamatos és soha ki nem merülő, egész életen át tartó működése a testben.
Az energia (氣, qì) a hártyákban (膜, mó), inakban (筋, jīn) és erekben (脉, mài) áramlik.
Az erő (⼒, lì) a vérből (⾎, xuè), húsból (⾁, ròu), bőrből (⽪, pí) és csontokból (⾻, gǔ) származik.
- Aki nagy fizikai erővel bír, annak a bőre és csontjai erősek – ez a külső erő megnyilvánulása (外壯, wài zhuàng).
- Aki bőséges Qi-vel rendelkezik, annak az inai és erei erősek – ez a belső erő megnyilvánulása (內壯, nèi zhuàng).
A Qi és a vér belső és külső fejlesztése különböző utak szerint halad:
- A Qi és vér belső munkája (內壯, nèi zhuàng) az energia finom áramlásával dolgozik.
- A vér és Qi külső munkája (外壯, wài zhuàng) a testi struktúrára és izomzatra hat.
Ha valaki megérti a Qi és a vér működését, akkor érteni fogja az erő és energia eredetét is.
Aki megérti az erő (⼒, lì) és a Qi (氣, qì) kapcsolatát, az képes lesz megkülönböztetni az erőhasználat és az energiaáramlás helyes módját.
Az energiaáramlás (⾏氣, xíng qì) az inakat és ereket táplálja, míg az erőhasználat (⽤⼒, yòng lì) a bőrt és csontokat mozgatja.
E kettő nem azonos és nem keverhető össze.
A gyakorlás folyamata a következő lépésekben történik:
- Először a mozgás kibontakoztatása (開展, kāi zhǎn) – a formák nagyobbak, szabadabbak.
- Ezután a mozgás összesűrítése (緊凑, jǐn còu) – a mozdulatok tömörebbé és pontosabbá válnak.
- Ha a kibontakozás tökéletesedett, akkor következhet az összesűrítés művelése.
- Ha az összesűrítés sikerült, akkor lehet a mozdulatokat centiméterekre (尺, chǐ), majd milliméterekre (⼨, cùn), végül mikrométerekre (分, fēn) pontosítani.
Ez az elv az ún. „尺⼨分毫之理” (chǐ cùn fēn háo zhī lǐ), vagyis a “mérték fokozatos csökkentésének elve”.
A finomhangolás rendszere:
- 1 chi (尺, chǐ) = 10 cun (⼨, cùn)
- 1 cun (⼨, cùn) = 10 fen (分, fēn)
- 1 fen (分, fēn) = 10 hao (毫, háo)
Ez a skála meghatározza a finommozgás fokozatait. A valódi Tai Chi mesterek képesek eljutni a nagy, nyitott mozdulatoktól az apró, szinte észrevehetetlen mikro-mozgásokig, amelyekben minden egyes centiméter, milliméter és mikrométer külön tudatosan szabályozható.
Az arányok ismerete és alkalmazása nélkül a gyakorlás nem válhat tökéletessé. Azonban ez a tudás nem érhető el pusztán gyakorlással vagy önálló tapasztalással, hanem mesteri útmutatásra és „titkos átadásra” (秘授, mì shòu) is szükség van.
A Tai Chi mély gyakorlásában négy alapvető technika (四功, sì gōng) létezik, amelyek a test finom struktúráit érintik:
1. 節膜 (jié mó) – A hártyák(fascia) szakaszolása
2. 拿脉 (ná mài) – Az erek megragadása
3. 抓筋 (zhuā jīn) – Az inak megragadása
4. 閉⽳ (bì kǒng) – Az akupontok lezárása
A négy technika hatása
Ezeket a finom mozdulatokat csak akkor lehet elsajátítani, ha valaki már megértette a mozdulatok fokozatos finomhangolását (尺⼨分毫, chǐ cùn fēn háo), vagyis a mozdulatok csökkentésének művészetét.
- A hártyák (fascia) szakaszolása (節膜, jié mó)
- Ha valaki helytelenül végzi ezt a technikát, a véráramlás akadályozottá válik (⾎不周流, xuè bù zhōu liú).
- Ha viszont mesterien alkalmazza, képes az ellenfél energiáját befolyásolni, akár mozdulatlanságba kényszeríteni.
- Az erek megragadása (拿脉, ná mài)
- Ha az ereket blokkoljuk, az energia (Qi) áramlása lelassul vagy teljesen megreked (氣難⾏⾛, qì nán xíng zǒu).
- A megfelelő alkalmazásával lehet megzavarni az ellenfél mozgását és erőátvitelét.
- Az inak megragadása (抓筋, zhuā jīn)
- Ha az inakat szorosan fogják, az ember elveszíti a testtartásának stabilitását (⾝無主地, shēn wú zhǔ dì).
- Ezzel az ellenfél kiegyensúlyozottságát és mozgásirányítását lehet befolyásolni.
- Az akupontok lezárása (閉⽳, bì kǒng)
- Ha az akupontokat lezárják, az elme homályossá válik és az energia elakad (神昏氣暗, shén hūn qì àn).
- Egy pontos lezárás tudatzavart, kábultságot és energiaelakadást okozhat az ellenfélnél.
A helytelen alkalmazás veszélyei
A technikák nem megfelelő alkalmazása komoly problémákat okozhat:
- A hártyák (fascia) helytelen szakaszolása (節膜, jié mó) félig bénult állapotot idézhet elő.
- Az erek túlzott szorítása (拿脉, ná mài) teljes mozgásképtelenséget okozhat.
- Az inak túlzott feszítése (抓筋, zhuā jīn) az energiaáramlás megszakadásához vezethet.
- Az akupontok lezárása (閉⽳, bì kǒng) akár teljes energiahiányt és mozgásképtelenséget is előidézhet.
A mesteri szint elérése
A Qi, a vér és a tudatosság megfelelő áramlása nélkül a test elveszíti az önirányítását (⾝何有主, shēn hé yǒu zhǔ), vagyis az ember nem lesz képes koordinált mozdulatokat végezni.
Ezek a technikák csak mesteri útmutatással sajátíthatók el (點傳, diǎn chuán), hiszen helytelen alkalmazásuk veszélyes lehet az ellenfélre és a gyakorlóra egyaránt.
A Tai Chi mozgásai és belső mechanizmusai különböző karakterekkel (字, zì) írhatók le, amelyek a test, az elme és az energia (Qi) működésére vonatkoznak.
Az alábbi csoportosításban ezeknek a szavaknak a jelentése és összefüggései bontakoznak ki.
Ezek a fogalmak a saját testünkre és az ellenfélre egyaránt alkalmazhatók:
- 挫 (cuò): Leszorítás
- 柔 (róu): Lágyság
- 捶 (chuí): Öklözés
- 打 (dǎ): Ütés
- 按摩 (àn mó): Masszírozás
- 推拿 (tuī ná): Nyomás és húzás
- 開合 (kāi hé): Nyitás és zárás
- 升降 (shēng jiàng): Emelkedés és süllyedés
Ezek a fogalmak a Tai Chi fogásaira, ütéseire, tolásaira és energiairányítására utalnak.
Ezek a fogalmak az energia áramlását és a test mozgásának tudatosságát írják le:
- 屈 (qū): Hajlítás
- 伸 (shēn): Nyújtás
- 動 (dòng): Mozgás
- 静 (jìng): Nyugalom
- 起 (qǐ): Felemelkedés
- 落 (luò): Leesés
- 急 (jí): Gyorsaság
- 緩 (huǎn): Lassítás
- 閃 (shǎn): Kitérés
- 還 (huán): Visszatérés
- 撩 (liáo): Felemelő mozdulat
- 了 (liǎo): Befejezés
Ezek a fogalmak a mozgás dinamikáját és tudatos szabályozását jelentik. Egy Tai Chi mozdulat lehet gyors vagy lassú, hajlíthat vagy nyújthat, de mindig belső kontrollal történik.
Ezek a fogalmak a test és a szem mozgását írják le:
- 轉换 (zhuǎn huàn): Átalakulás
- 進退 (jìn tuì): Előrelépés és hátralépés
- 顧盼 (gù pàn): Oldalra tekintés
- 前後 (qián hòu): Előre és hátra nézés
Ez a négy csoport a mozdulatok alkalmazására és az energia áramoltatására utal, amelyek segítik az egyensúly és a mozgás pontosságát.
Ezek a fogalmak az erő és az elme kapcsolatát írják le:
- 断 (duàn): Megszakítás
- 接 (jiē): Kapcsolódás
- 俯 (fǔ): Lehajlás
- 仰 (yǎng): Felemelkedés
Ezek az elvek az energia és a mozdulatok folyamatos áramlását szabályozzák. • Ha az erő megszakad, akkor az ember elveszíti az energiaáramlás feletti kontrollt. • Ha az energia kapcsolódik, akkor a mozdulatok folyamatossá és hatékonnyá válnak.
A Tai Chi-ban a 断 (duàn) és 接 (jiē) fogalmak egymást váltogatják, vagyis a mozgás látszólag megszakad, de mégis folytatódik. Ez a „szakadás nélküli megszakítás (断断接接, duàn duàn jiē jiē)” elve.
A legmagasabb szinten a Tai Chi mozgásai látható és rejtett mozdulatok között váltakoznak: • 隱 (yǐn): Rejtett • 顯 (xiǎn): Látható
A Tai Chi mesterei képesek olyan mozdulatokat végrehajtani, amelyek láthatatlanul irányítják az ellenfél erőit. Az ellenfél úgy érezheti, hogy elveszíti az egyensúlyát, még akkor is, ha nincs látható külső behatás. Ez a rejtett és látható mozgás közötti egyensúly az egyik legnehezebb szintje a Tai Chi művelésének.
(太極節拿抓閉尺⼨分毫辨, Tàijí jié ná zhuā bì chǐ cùn fēn háo biàn)
Ha valaki a megfelelő viszonyulás (對待, duìdài) művészetében eléri a kéz finomhangolását (尺⼨分毫, chǐ cùn fēn háo), akkor képes lesz pontosan mérni és szabályozni a mozdulatait.
Azonban a Tai Chi kéztechnikái közül néhány könnyebben elsajátítható, míg mások csak finomhangolt érzékeléssel és hosszú gyakorlással fejleszthetők ki.
Ezek a technikák könnyebben végrehajthatók, mert közvetlen fizikai érzékelésen alapulnak:
- 節 (jié): Irányítás
- 拿 (ná): Megragadás
- 抓 (zhuā): Elfogás/Szorítás
- 閉 (bì): (Le)Zárás
Ezek a kéz mozdulataival kivitelezhetők, és megfelelő gyakorlással könnyen fejleszthetők.
Ezek finomabbak, mélyebb testérzékelést és pontosabb kontrollt igényelnek:
- 節膜 (jié mó): A hártyák (fascia) szakaszolása
- 拿脉 (ná mài): Az erek megragadása
- 抓筋 (zhuā jīn): Az inak megragadása
- 閉⽳ (bì kǒng): Az akupontok lezárása
Ezeket nem lehet erővel vagy pusztán mechanikus mozdulatokkal végrehajtani, hanem finoman, a belső érzékelés fejlesztésével kell elsajátítani.
Ezek a technikák nem durva erővel történnek, hanem fokozatos belső érzékeléssel fejlődnek:
- 節 (jié) – A irányítás érzékelése a nyomásból (按, àn)
- 拿 (ná) – Az erek finom megfogása a simító mozdulatból (摩, mó)
- 抓 (zhuā) – Az inak érzékelése a tolásból (推, tuī)
- 閉 (bì) – Az akupontok lezárása a belső mértékek szabályozásával (縮, suō)
A Tai Chi-ban az érzékelés finomítása nélkül ezek a technikák nem érhetők el.
Bár ezeket a technikákat egy magasabb szintű mester átadhatja, pusztán az elméleti tudás nem elegendő.
Csak az évekig tartó folyamatos gyakorlás és érzékelés finomítása vezethet oda, hogy valaki minden mozdulatot tökéletesen végre tudjon hajtani.
(太極補瀉氣⼒解, Tàijí bǔ xiè qì lì jiě)
Az energia (氣, qì) és az erő (⼒, lì) megfelelő szabályozása a Tai Chi egyik legnehezebb része. Az energia növelése és levezetése önmagunkban (補瀉於⾃⼰, bǔ xiè yú zìjǐ) és az ellenfél irányításában (補瀉於⼈, bǔ xiè yú rén) egyaránt kihívást jelent.
Önmagunk esetében, ha az érzékelés hiányos (知覺功虧, zhī jué gōng kuī), akkor az energia növelése szükséges (補, bǔ), hogy a belső mozgás kiegészüljön. Ha a mozgás túlzott (運動功過, yùn dòng gōng guò), az energia csökkentése (瀉, xiè) szükséges, hogy az egyensúly fennmaradjon. Ennek helyes alkalmazása nem könnyű, mivel az energiát nem szabad se túlzottan halmozni, se túlságosan elengedni.
Az ellenfél esetében, ha az energia túl erős (氣過, qì guò), akkor a növelés (補, bǔ) révén lehet stabilizálni. Ha az erő túlzott (⼒過, lì guò), akkor a csökkentés (瀉, xiè) révén lehet hatástalanítani. Az energia és erő megfelelő szabályozásán múlik, hogy ki kerekedik felül a küzdelemben.
Ha a növelés túlzott (過補, guò bǔ), az még nagyobb túlzást eredményez (過上加過, guò shàng jiā guò), és az ellenfél számára támadási lehetőséget teremt.
Ha a csökkentés nem elégséges (遇瀉, yù xiè), az ellenfél ereje nem oszlik el teljesen, így az egyensúly nem jön létre. A helyes alkalmazás mindig az ellenfél energiájának és erejének pontos érzékelését követeli meg.
Az energia töltésének technikáját „Qi összekötésének” (結氣, jié qì) nevezik, amelynek célja az ellenfél energiájának egy adott irányba való összegyűjtése és mozdulatlanságba kényszerítése. Az erő levezetésének technikája „az erő kiüresítése” (空⼒, kōng lì), amely az ellenfél erejének szétszórásával megakadályozza, hogy az támadásba lendüljön.
A Tai Chi gyakorlója a növelés és csökkentés egyensúlyának finom érzékelésével képes az ellenfél mozgását és erőkifejtését teljes mértékben kontrollálni.
(太極空結挫揉論, Tàijí kōng jié cuò róu lùn)
A kiüresítés (空, kōng) és az összekapcsolás (結, jié) különböző módon befolyásolja az erő (⼒, lì) és az energia (氣, qì) áramlását. Amikor a nyomás (挫, cuò) vagy a irányítás(揉, róu) kerül alkalmazásra, a test és az ellenfél állapota finoman változik. A mozgás és az erő megfelelő összehangolásának megértése kulcsfontosságú a Tai Chi alkalmazásában.
Ha a nyomás kiüresített (挫空, cuò kōng), akkor az erő szétszóródik és irányíthatatlanná válik.
Ha a nyomás összekapcsolt (挫結, cuò jié), akkor az energiaáramlás megszakad.
Ha a irányítás kiüresített (揉空, róu kōng), az erő megoszlik, elveszítve összpontosítását.
Ha a irányítás összekapcsolt (揉結, róu jié), az energia elakad, és a mozgás merevvé válik.
Ha az összekapcsolás túlságosan lágy és együtt jár a nyomással (結柔挫, jié róu cuò), az energia és az erő kiüresedik, így nincs stabil alapja.
Ha a gyúrás és a nyomás egyesül (揉挫, róu cuò), az erő és az energia egymás ellen hatnak, és az egyensúly megbomlik.
Ha az összekapcsolás, a nyomás és a gyúrás egyidejűleg jelen van (結挫揉, jié cuò róu), az erő túlsúlyba kerül az energiával szemben, és az energiaáramlás alárendelődik az erőnek.
Ha viszont az üresség dominál (空挫揉, kōng cuò róu), az energia válik túlsúlyossá, és az erő nem tud megfelelően kifejeződni.
A nyomás, a gyúrás, az összekapcsolás és a kiüresítés bármilyen kombinációja befolyásolja, hogy az erő és az energia milyen módon záródik vagy nyílik.
Ha a nyomás, az összekapcsolás és a gyúrás egyaránt akadályozza az áramlást (挫結揉, cuò jié róu), akkor az erő teljesen elzárja az energiát.
Ha ezek a mozdulatok kiüresítettek (挫空揉, cuò kōng róu), akkor az erő elveszíti kapcsolatát az energiával, és nem tud stabilan megnyilvánulni.
Mindezek a különböző állapotok csak a finomhangolás pontos rendszerével (尺⼨分毫, chǐ cùn fēn háo) érthetők meg és alkalmazhatók helyesen. Ha az ember nem érzékeli ezeket a finom különbségeket, akkor a Tai Chi mozgásai alapjukat vesztik, és a nyomás vagy a gyúrás puszta, jelentés nélküli mozdulatokká válnak, amelyek nem képesek irányítani az energiát.
(懂勁先後論, Dǒng jìn xiān hòu lùn)
Mielőtt valaki felismeri az energiát (懂勁, dǒng jìn), gyakran beleesik az alapvető hibákba: kiemelkedés (頂, dǐng), ellaposodás (匾, biǎn), erő elvesztése (丢, diū) és ellenállás (抗, kàng).
Ezek a problémák abból fakadnak, hogy a gyakorló még nem érti a belső erő működését.
Miután valaki már felismerte az energiát, újabb hibák jelenhetnek meg: a kapcsolat megszakítása (断接, duàn jiē) és az egyensúly elvesztése révén történő dőlés (俯仰, fǔ yǎng).
Felmerül a kérdés: ha valaki már érti az energiát, hogyan lehetséges, hogy még mindig hibázik?
A válasz abban rejlik, hogy a megértés korai szakaszában az ember még csak részlegesen érzékeli az energiát, és ebben a köztes állapotban a kapcsolódás és az elengedés nincs megfelelően szabályozva. Ezért ezek a hibák természetesen megjelennek. Ha valaki teljesen és igazán megérti az energiát, akkor ezek a hibák már nem fordulhatnak elő.
A valódi megértés hiánya abból fakad, hogy a gyakorló még nem fejlesztette ki teljesen a látás (視, shì) és a hallás (聼, tīng) érzékelését. A Tai Chi-ban ezek nem csupán fizikai érzékelések, hanem a belső mozgások finom észlelése is.
Aki valóban érti az energiát, az képes felismerni és alkalmazni a következőket:
- A tekintet fókusza (瞻眇顏盼, zhān miǎo yán pàn), amely az ellenfél mozgásának követését és az apró változások észlelését jelenti.
- A hallás érzékelése (起落緩急, qǐ luò huǎn jí), amely a mozgás ritmusának és dinamikájának finomhangolását teszi lehetővé.
- A mozgás érzékelése (閃還撩了, shǎn huán liáo liǎo), amely az energia áramlásának követését és az ellenfél erőinek visszatükrözését jelenti.
- A mozgás finom szabályozása (轉换進退, zhuǎn huàn jìn tuì), amely az előre és hátra mozdulás tudatos irányítását jelenti.
Amikor az energia megértése teljessé válik, akkor az ember automatikusan képes lesz a belső érzékelés és a tudatosság (神明, shén míng) állapotába lépni, amely lehetővé teszi az energia természetes áramlását és az ellenfél mozgásának teljes irányítását.
A valódi megértés eléréséhez azonban nem elegendő a formagyakorlatok végzése. Az embernek minden pillanatban – állás, ülés, járás, fekvés, evés és más mindennapi tevékenységek közben – tudatosan kell alkalmaznia a Tai Chi elveit. Csak így érheti el az ember a középső szintet (中成, zhōng chéng) és végül a legmagasabb szintű tökéletességet (大成, dà chéng).
(尺⼨分毫在懂勁後論, Chǐ cùn fēn háo zài dǒng jìn hòu lùn)
Az energia valódi megértése előtt a Tai Chi gyakorlója a finomhangolásra törekszik – a távolságok, a mértékek és az apró különbségek érzékelésére (尺⼨分毫, chǐ cùn fēn háo). Ez azonban csupán egy kezdeti szint (⼩成, xiǎo chéng), amely még nem haladja meg a pusztán technikai jellegű harci alkalmazást (末技武事, mò jì wǔ shì). Az a képesség, hogy valaki pontosan érzékelje az ellenfél távolságát és mozgását, önmagában még nem jelenti az energia mély megértését.
Csak azután, hogy valaki valóban megérti az energiát (懂勁, dǒng jìn), válik szellemileg tisztává (神⽽明, shén ér míng), és ekkor a finomhangolás már természetesen bontakozik ki. Amikor a gyakorló teljesen érti az energia és az erő áramlását, akkor képes lesz pontosan alkalmazni a finomhangolás módszereit: a megállítás (節, jié), megragadás (拿, ná), húzás (抓, zhuā) és zárás (閉, bì) művészetét.
A Tai Chi mélyebb rétegeihez tartozik a hártyák (膜, mó), az erek (脉, mài), az inak (筋, jīn) és az akupontok (⽳, kǒng) pontos ismerete. Ezek megértése elengedhetetlen a belső energiák irányításához és az ellenfél testének befolyásolásához.
Ahhoz, hogy valaki uralni tudja a test működésének megőrzését és megszakítását (存亡, cún wáng), először meg kell értenie a létfontosságú pontok (⽣死之⽳, shēng sǐ zhī kǒng) rendszerét. Ha az ember ismeri ezek elhelyezkedését és hatását, képes lesz lezárni őket (閉, bì), és ezáltal uralni az energia áramlását – akár annak elfojtásával, akár felszabadításával.
A Tai Chi legmagasabb szintjén a mester nem pusztán technikai készségeket alkalmaz, hanem az élet és halál határán egyensúlyozó mozdulatokat használ. Az energia megfelelő lezárása és felszabadítása dönti el, hogy egy technika kontrollt vagy pusztítást eredményez.
(太極指掌捶⼿解, Tàijí zhǐ zhǎng chuí shǒu jiě)
A kéz és annak részei különböző szerepet töltenek be a Tai Chi mozdulataiban, és minden rész sajátos funkcióval bír.
- A tenyér (掌, zhǎng) a csukló alatti belső rész.
- Az ujjak (指, zhǐ) mind az öt ujj külön funkcióval rendelkezik.
- A kéz (⼿, shǒu) az öt ujj együttese.
- Az ököl (捶, chuí) a kéz hátsó része, amikor be van szorítva.
- Ha a tenyeret használjuk, akkor az nyomásra (按, àn) és tolásra (推, tuī) szolgál.
- Ha az ujjak dominálnak, akkor a mozdulatok megragadásra (拿, ná), gyúrásra (揉, róu), húzásra (抓, zhuā) és lezárásra (閉, bì) használatosak.
- Ha a kéz egészével dolgozunk, akkor az nyomás (挫, cuò) és masszírozás (摩, mó) formájában nyilvánul meg.
- Ha az ököllel ütünk, akkor az ütés (打捶, dǎ chuí) elve érvényesül.
- 搬攔捶 (bān lán chuí) – Parry & Block, Punch to the Crotch – félrekényszerítő ököl
- 指襠捶 (zhǐ dāng chuí) – Punch to the Crotch – ágyékra irányított ütés
- 肘底捶 (zhǒu dǐ chuí) – Under the Elbow – könyök alatti ütés
- 撇⾝捶 (piē shēn chuí) – Torso-Flung Punch – testet oldalirányban fordító ütés
- 覆捶 (fù chuí) – Overturned Punch – fordított ököl
- 搂膝掌 (lǒu xī zhǎng) – Brush the Knee – térdhez vezetett tenyér
- 换轉掌 (huàn zhuǎn zhǎng) – Exchanging Palms – forgó tenyér
- 单鞭掌 (dān biān zhǎng) – Single Whip – egy ostor tenyér
- 通背掌 (tōng bèi zhǎng) – Through the Back – háton áthaladó tenyér
- 串掌 (chuàn zhǎng) – Threading Palm – fonódó tenyér
- 雲⼿ (yún shǒu) – Clouding Hands – felhőkéz
- 提⼿ (tí shǒu) – Raising Hand – felemelkedő kéz
- 拿⼗字⼿ (ná shí zì shǒu) – Seizing Hand, Crossed Hands – keresztfogásos kéz
- 反⼿指 (fǎn shǒu zhǐ) – Reversing Hand – hátrafelé irányuló kéz
- 屈指 (qū zhǐ) – Bending – hajlított ujj
- 伸指 (shēn zhǐ) – Extending – kinyújtott ujj
- 揑指 (niē zhǐ) – Pinching – csippentő ujj
- 閉指 (bì zhǐ) – Sealing – zárt ujj
- 量指 (liáng zhǐ) – Estimating, Reducing Measurements, Seeking Acupoints – mérő ujj
- 量指 (liáng zhǐ) – „mérő ujj”, amelyet az érzékeléshez használnak
- 覔⽳指 (mì kǒng zhǐ) – a létfontosságú pontok keresésére használt ujj
- 劍指 (jiàn zhǐ) – kardujj, amely irányított és fókuszált mozgásokat végez
- 鈎指 (gōu zhǐ) – horogujj
A Tai Chi technikákban az ujjak, a tenyér és az ököl különféle mozgásokkal kombinálódnak:
- 對掌 (duì zhǎng) –Palms Facing Each Other- összekapcsolt tenyerek
- 推⼭掌 (tuī shān zhǎng) – Push the Mountain - „hegytoló tenyér”
- 射雁掌 (shè yàn zhǎng) - Shoot the Goose – „lövő vadliba tenyér”
- 抱虎⼿ (bào hǔ shǒu) – „tigrisölelő kéz”
- ⽟⼥⼿ (yù nǚ shǒu) – „jáde nő kéz”
- 跨虎⼿ (kuà hǔ shǒu) – „tigris felett átlépő kéz”
A Tai Chi kéztechnikáinak alkalmazása során az egyik legfontosabb elv a 粘連黏隨 (zhān lián nián suí) – az ellenfél mozgásának követése és irányítása.
- Test és lépések összehangolása: A kézmozdulatoknak és a testhelyzetnek természetesen kell összekapcsolódniuk, hogy ne legyen merevség vagy egyensúlyvesztés.
- Az öt elem törvénye (五⾏, wǔ xíng): A mozdulatok helyes végrehajtása nem térhet el az öt elem harmóniájától, különben a test és a mozgás diszharmóniába kerül.
- A természetesség elve: Ha az ember összhangban van az áramló mozgással, akkor nincs szükség arra, hogy kényszerített mozdulatokat hajtson végre.
A Tai Chi kéztechnikái tehát nem csupán formális mozdulatok, hanem egy olyan kifinomult rendszer, amely lehetővé teszi az energia (氣, qì) és az erő (勁, jìn) megfelelő áramlását és alkalmazását az ellenféllel szemben.
A rejtett tudásnak vannak életbevágóan fontos részei, amelyeket csak személyes tanítással (⼜授, kóshòu) lehet továbbadni. Miért van ez így? Három alapvető oka van:
- Mert nehéz megtanulni.
- Mert a túlélés múlhat rajta.
- Mert csak az arra alkalmas személy képes továbbadni.
Ezért a tanítás nem adható át akárkinek. Nyolc olyan kategória van, akiknek nem szabad ezt a tudást megosztani:
- Azoknak, akik hűtlenek és tiszteletlenek szüleik és mestereik iránt.
- Azoknak, akiknek gyenge az alapjuk, és nem elég elszántak.
- Azoknak, akiknek a szíve és szándékai nem tiszták.
- Azoknak, akik meggondolatlanok és szétszórtak.
- Azoknak, akik lenéznek másokat, és túlzottan arrogánsak.
- Azoknak, akik udvariatlanok, és hálátlanok a kapott tudásért.
- Azoknak, akik állhatatlanok, és könnyen elárulják tanítóikat.
- Azoknak, akik könnyen megszerzik, de gyorsan el is felejtik a tudást.
Ezeket az embereket nem szabad tanítani, mert nem méltók rá. Nem is szükséges erről beszélni, hiszen magától értetődő.
Akiknek viszont át lehet adni ezt a tudást, azoknak a következő tulajdonságokkal kell rendelkezniük:
- Hűségesek és tisztelettudók.
- Hálásak és erkölcsileg tiszták.
- Békés és nyugodt szívűek.
- Hűségesek az Út követésében, és sosem térnek le róla.
- Akik igazán mesterré akarnak válni, és hűek maradnak a tanításokhoz életük végéig.
Ha valaki ezekkel a tulajdonságokkal bír, és hű marad a tanuláshoz elejétől a végéig, akkor neki átadható a teljes tudás. Így volt ez a múltban is, és így kell lennie a jövőben is, nemzedékről nemzedékre.
De vajon létezhet-e harcművészet, amelyet méltatlan emberek is megtanulhatnak?
Tudom, hogy a három tanítás egyetlen igazságba tér vissza – mind a szellem és az élet tanulmányozásáról szól. Minden dolog alapja az, hogy a szív uralkodik a test felett, mert csak így tartható fenn az esszencia (精, jīng), az életerő (氣, qì) és a szellem (神, shén). Ha ezek megvannak, akkor az ember képes arra, hogy nyugodtan gondolkodjon a műveltségről, és felkészülten mozogjon a harcban.
Nyugalomban stabil marad – mozgásban összeszedett.
Mozgásban nyugodt – nyugalomban mozdulatra kész.
A nyugalom a tudás, a mozdulat az erő.
Aki ezt teljességében elsajátítja, az szent és isteni bölccsé válik.
A megvilágosodott mesterek megtalálták az egyensúlyt a világ közepén és túlléptek a forma korlátain. A tanítványok őket követve érthetik meg ugyanazt, mert bár a tudás mindenkiben ott rejlik, mégis csak utánzás által sajátítható el.
A szem lát, a fül hall – ez a műveltség természete.
A kéz lendül, a láb ritmust ver – ez a harc természete.
A mozdulat belülről fakad – a külső csak kifejezi.
Az ősi mesterek elérték a műveltség és harc teljességét, de amikor továbbadták tudásukat, nem harci technikákat tanítottak, hanem a test és szellem fejlesztésének útját. Amit én örököltem, az nem csupán kézmozdulatok és láblépések, hanem az energia egyensúlyának és az ellentétek összhangjának megértése.
A harcművészetben a yin kiegészíti a yangot, ahogyan a férfi és a nő egymásra támaszkodik. A férfi yangot hordoz, de egész teste yin, míg a nő yin, de egyetlen pontban hordoz yangot. Ezért mondják, hogy „az egyetlen yang visszatér” (一陽復始, yī yáng fù shǐ), amely azt jelenti, hogy az energia mindig kiegyenlítődik.
A yin a belső, a yang a külső.
A yin táplál, a yang cselekszik.
A yin visszahúzódik, a yang előretör.
A harci művészet nem csupán technika, hanem a belső egyensúly és a szellem fejlesztése. A test mozgása az öt elem (五行, wǔ xíng) és a nyolc kapu (八门, bā mén) törvényei szerint zajlik:
Előrelépés a yang – hátrálás a yin.
Balra fordulás a yang – jobbra nézés a yin.
A középpont stabil, a végtagok mozgásban.
Ha ezt megérted, egész életedben alkalmazhatod, és kimeríthetetlen forrásként használhatod. Amit én tanultam és továbbadok, az nem puszta technika, hanem az emberi fejlődés ösvénye. A harc és a műveltség egyetlen úton járnak.
A három tanítás (三教, sān jiào) és a három ösvény (三乘, sān shèng) ugyanabból az egyetlen Tai Ji-ből (太極, tài jí) ered.
Aki ezt megérti, az a testében is kifejezi.
Aki ezt gyakorolja, az az utókornak megőrzi.
Még mielőtt az Ég és a Föld létezett volna, már létezett az Őselv (理, lǐ). Ez az Őselv az, amely uralja az életerő (氣, qì) yin és yang megnyilvánulásait.
Az Őselv teremti az Ég és a Földet.
Az Ég és a Föld pedig a Dao hordozója.
A Dao áramlása maga az életerő mozgása.
Ez a mozgás mindig yin és yang kölcsönhatásából fakad.
A yin és yang egyensúlyának váltakozása az egész létezés alapja. Ha egy yin, akkor kell egy yang. Ez maga a Dao (道).
A Dao neve ismeretlen volt, mielőtt az Ég és a Föld megszületett.
A Dao neve ismertté vált, amikor minden létrejött.
Az ősi állapot: Wuji (無極, wújí) – a névtelen, határtalan üresség.
A létrejött világ: Taiji (太極, tàijí) – az ellentétek egyensúlya.
A világ teremtése előtt az Őselvet nevezzük igazságnak (理, lǐ), míg a világ létrejötte után anyának (母, mǔ). Az Őselv átalakulása yin és yang erőkké hozza létre az univerzumot, majd ebből születik meg az összes élőlény, melyek a Föld ölében fejlődnek.
A Qian (乾, qián) és Kun (坤, kūn) a legfőbb szülő – az univerzumban.
Az apa és anya a kisebb szülők – az emberi világban.
A születés az Ég és a Föld közös műve.
A test és a szellem a szülőktől kapott ajándék.
Az ember az univerzum és a szülők révén nyeri el testét, mely egyszerre hordozza az Ég és a Föld energiáit, valamint az emberi létezés sajátosságait. Az ember a természet és a szellem találkozásából születik meg.
Az Ég és a Föld három szereplője: Ég, Föld, Ember.
Az ember az Ég és a Föld tökéletes egyensúlya.
Aki ezt felismeri, az megőrzi az eredeti természetét.
Aki ezt elveszíti, az nem tudja, honnan jött és hová tart.
Aki meg akarja érteni a végső célt, annak először meg kell értenie, honnan jött. A kezdetnek kapuja van, a végnek útja. Ha valaki ezt felismeri, az megérti az élet törvényeit.
A tudás és a képességek minden emberben ott rejlenek.
A tudás és a képességek nem függenek bölcsességtől vagy butaságtól.
A tudás és a képességek révén haladhatunk a Dao felé.
Aki a Dao útját járja, az visszatérhet az eredetéhez.
Mivel az ember teste és szelleme nem fejlődik önmagától, a művelés a legfontosabb. Ezért mondták:
„A császártól a köznépig minden embernek először önmagát kell művelnie.”
De hogyan kell önmagunkat művelni?
A szív tiszta kell legyen.
A gondolatok igazak kell legyenek.
A testet az öt elem (五行, wǔ xíng) és a nyolc trigram (八卦, bā guà) szabályai szerint kell fejleszteni.
A mozdulatoknak az Ég és a Föld rendjéhez kell igazodniuk.
Ha ezt az ember megérti, akkor megvilágosodik, és elérheti a bölcsesség és az isteni tudás szintjét.
A tudás forrása az ember belsejében van.
Aki elérte a Dao-t, annak az elméje világos.
Aki a Dao-t követi, annak a teste természetesen mozog.
Aki összeköti a tudást a testével, az megérti a világegyetem működését.
Az Ember útja (人道, rén dào) és az Ég útja (天道, tiān dào) egyetlen pontban egyesül.
Ez a teljesség titka.
Az alábbi szövegek, írásjelek nem jelentek meg az általam fellelt kínai és a nyugati fordításokban, csupán a kéziratban találhatók. Így talán feltételezhetem, hogy magyar fordításban még sosem jelentek meg.
方位八門乃為陰陽顛倒之理 周流四正四隅
A nyolc kapu az ég és föld fordított rendje, amely négy főirányba és négy sarokpontba áramlik.
細論擒南擒北 擒東擒西 亦此理也
A részletes vizsgálat során látható, hogy a déli, északi, keleti és nyugati rögzítés is ezt az elvet követi.
求離 兑 震 巽 坎 艮 坤 乾 八門
A Tai Chi nyolc kapuja: Lí (離), Duì (兑), Zhèn (震), Xùn (巽), Kǎn (坎), Gèn (艮), Kūn (坤), Qián (乾).
不可以不知矣 夫搯擾播撒 其東行也 變之四正四隅
Ezeket ismerni kell! Ha a keleti mozgást elemezzük, az négy főirányra és négy sarokpontra oszlik.
之子搯擾播撒其東四陽之子合屬王
A keleti mozgás a négy Yang erővel kapcsolódik, és összhangban áll a királyi törvényszerűséggel.
退步為水 左顧 右靜 夫進退為水太步
A hátralépés a víz elemet képviseli, balra figyelve, jobbra megnyugodva. A mozgás előre és hátra az öt lépés törvényszerűségét követi.
行在意夫搯入而五行者 迎步火
A mozdulatok az elme szándékával valósulnak meg. Az öt elemben való előrelépés a tűz princípiumát követi.
五其數十三出 於自然十三數也
Az öt elem mozgásának száma tizenhárom, amely természetes törvényszerűségként jelenik meg.
八門五步用功法 (Bā mén wǔ bù yòng gōng fǎ) – A nyolc kapu és öt lépés gyakorlati módszerei
MEgjegyzés: Ez az első fejezet a Tai Chi egyik legfontosabb alapelvét, a nyolc kapu (八門, bā mén) és öt lépés (五步, wǔ bù)rendszerét tárgyalja.
難先求自己知 覺運動浮於身 自能知人 要先求知人 後漸動深也
A legnehezebb először saját érzékelésünket megérteni. A mozgás könnyedén a test felszínén lebeg, és amikor ezt elsajátítjuk, akkor megérthetjük másokat is. Először az embert kell megérteni, majd fokozatosan mélyebbre hatolni a mozgásban.
粘者提上拔高之謂也
A tapadás azt jelenti, hogy felemelünk és megemelünk.
連者合己無離之謂也
Az összekapcsolódás azt jelenti, hogy önmagunkkal egyesülünk, és nincs különállás.
隨者欲去此處之謂也
A követés azt jelenti, hogy az ellenfél mozgását kívánjuk követni, bárhová is megy.
粘黏連隨不可斯粘黏連隨之
A tapadás, az összekapcsolódás és a követés nem szakítható meg, hanem folyamatosnak kell lennie.
要知人之知覺運動 非明粘黏也
Ha meg akarjuk érteni mások érzékelését és mozgását, először tisztában kell lennünk a tapadás és az összekapcsolódás elvével.
功夫亦甚細矣
A gyakorlás nagyon aprólékos és finom részleteket kíván.
頂面去抗
A fej nem állhat ellen.
頂者出頭之謂也
A „fej” azt jelenti, hogy kiemelkedünk.
抗者大遷之謂也
A „ellenállás” a nagy változásra utal.
扞者不及之謂也
A „védekezés” azt jelenti, hogy nem lehet elégtelen.
長者難開之謂也
A „hosszú” azt jelenti, hogy nehéz kinyílni.
愚未議是 所不易安
A bolond nem vitázik ezen, mert nem könnyű megérteni és nyugodtan alkalmazni.
對手不可不知也 更不可不去此病
A gyakorlónak ismernie kell ellenfele mozgását, és nem szabad elkövetnie ezt a hibát.
對待亦抗 失於對待也 所以為之 為者既失
Ha az ellenféllel való bánásmód során ellenállás lép fel, akkor az egyensúly elveszik, és a gyakorló hibázik.
粘黏連隨 何以持之病
A tapadás, az összekapcsolódás és a követés megszakadása az egyik legnagyobb hiba.
覺運動既不知 已焉能知人
Ha valaki nem ismeri saját érzékelését és mozgását, hogyan is érthetné meg másokat?
護知運動 之病相對於人 也要粘黏連隨
A mozgás védelmének hiánya az ellenfél szempontjából is hibát jelent, ezért elengedhetetlen a tapadás, összekapcsolódás és követés.
待對人也能知 更不但無持 兵可以迎於進功之功矣
Aki megfelelően kezeli ellenfelét, az nemcsak hogy nem ragaszkodik mereven, hanem képes lesz az ellenfél mozdulataira megfelelően reagálni, akár támadó, akár védekező helyzetben.
對待用功法 字中土
A helyes bánásmód gyakorlati módszere az egyensúly elve szerint működik.
定之方中 足有根
A stabilitás központja a megfelelő alapozásból ered.
先明四正 進退身
Először a négy főirányt kell megérteni, majd a mozgás előre és hátra történő irányítását.
搯擾播撒 於四千渾費
A megfelelően végrehajtott mozdulatok spontán és folyamatos áramlást eredményeznek.
功夫澄其實 身形腰頂 背可 以 粘黏連隨 意氣均運動知
A gyakorlás során a testtartásnak stabilnak kell lennie. A derék és a fejtető egyenes tartása lehetővé teszi a tapadást, az összekapcsolódást és a követést, miközben az energia egyenletesen áramlik a mozgásban.
寬家相應 神定 君位 骨宜 自合 明太候七十二 天然乃義並
A testtartásnak szélesnek és alkalmazkodónak kell lennie. A belső erő stabilizálódik, a csontok természetesen rendeződnek, és így az egyensúly összhangban marad az univerzum törvényeivel.
身形腰頂堂可無缺 何必實工夫 腰頂 務研生不已
A testtartás és a derék helyzete nem lehet hiányos. A gyakorlás során folyamatosan tökéletesíteni kell a derék és a fejtető kapcsolatát.
形順就自伸舒 含此其理然
A test természetes áramlása magától alakul ki, és ezt az elvet kell követni.
何極十年 叩戴 東期淬
A Tai Chi valódi megértése legalább tíz évig tart, és ezt türelmes gyakorlással kell elérni.
退圓容易 迎圓難 不離 腰頂
A visszahúzódás és az alkalmazkodás könnyebb, mint az előrelépés és az erő használata, de mindennek a derék és a fejtető kapcsolatára kell épülnie.
後東前所抑中土 不離位 退 易進難 行細 所此為動
A mozgás alapja az egyensúly. A hátralépés természetesen következik, míg az előrelépés nehezebb és precíz mozgást igényel.
非粘定衡身 進退 並比 為能知
A stabilitás és az egyensúly fenntartása érdekében a testnek folyamatosan tapadnia és követnie kell az ellenfél mozgását.
水唐攝急鎮空龍風虎察圓
A mozgásnak olyannak kell lennie, mint a víz áramlása: gyors, de nem kapkodó, stabil, mint a hegyek, és rugalmas, mint a szél vagy a tigris mozgása.
搯進擾退自 然 理 陰 陽 水 火 相 名 是 榮 住 君 開 應 虛 狀 款 千 島 不 可 離 太 極
A mozgás előre és hátra természetes törvényszerűséget követ, az ellentétes erők, mint a jin és jang, a víz és a tűz kapcsolatából fakadnak. A neve harmóniát és stabilitást fejez ki, amely nem szakítható el a Tai Chi alapelveitől.
太極上下名天地 (Tàijí shàng xià míng tiān dì) – A Tai Chi fel- és lemozgásának neve: Ég és Föld
四手上下 分 天地 擾 別 探 捋 撇 由 宇 宙 探 天 擎 地 相 魔 察 何 惠
A négy fő mozgás – emelés, süllyesztés, kinyúlás és behúzás – az Ég és Föld kapcsolatát tükrözi. A mozdulatok különböző irányokat követnek, miközben az univerzum energiájával összhangban maradnak.
上下不脫 滲 若 使 搯 撩 習 遠 離
A fel- és lemozgás nem lehet merev vagy szakadozott. A folyamatos mozgás gyakorlása biztosítja a természetes áramlást és az ellenfél mozgásának követését.
天地魅 迴 用 搯 搖 歸 八 字
A Tai Chi mozdulatainak természetes áramlása visszatér az univerzális „nyolcas” mozgásformához, amelyben az erők örökké áramlanak és egymásba fonódnak.
太極人體八字歌 (Tàijí réntǐ bā zì gē) – A Tai Chi testének nyolcas alakú mozgása
八卦正潤 八字歌 十三之數 不可缺 何為 何若 是 無 平抖 奉了
A nyolc trigram és a nyolcas mozgásminták összhangban vannak a tizenhármas szerkezettel, amely nem hiányozhat. Miért? Mert ezek nélkül nincs egyensúly és stabilitás.
膠鬆氣數畢不斷 競吉 互向 南字 靜
A testnek rugalmasnak kell lennie, az energia áramlása folyamatos, és nem szakad meg. A mozgás a harmóniára és a belső nyugalomra épül.
封待於人 八出自 然 由宿住 依秋 地 天 但 求 合 己 無 深 病 上
A Tai Chi gyakorlásában az irányítás és az alkalmazkodás természetesen alakul ki. Az égtájakat és az évszakokat figyelembe véve kell összehangolni a mozgást, elkerülve a hibákat és egyensúlytalanságokat.
下進 退 永 連 繼
A lefelé és előre történő mozgások folyamatosak és megszakíthatatlanok.
理為精氣神 之體 精氣 神 為 為 身 之 田 心 身 有
A Tai Chi az esszencia (精, jīng), az energia (氣, qì) és a szellem (神, shén) egyesítésén alapul, amelyek a test és az elme központját alkotják.
一穴 之 主 宰
A test és az elme egy központi ponton keresztül kapcsolódik össze.
主宰者 理 也 精氣 神 有
Az irányítás lényege az esszencia, az energia és a szellem harmóniája.
一穴 之 主 宰 者 也
A központi energiaforrás irányítja a test és az elme működését.
史 之 門 契 之 天 人 間 體 之 理
A Tai Chi az ég és föld közötti egyensúly törvényeit követi, összekötve az emberi test és a természeti törvények működését.
道 城 之 者 人 道 倶 不 外 意 念 泂
A gyakorlás során az elme és a test nem választható el egymástól, és a mozgásnak követnie kell az út természetes rendjét.
自 淨 日 用 流 行 之 氣 其 數 靈
A belső energia folyamatosan tisztul, áramlik és kering, amely a test természetes ritmusát követi.
流行精神 自隱藏 乎 理 失 而 背 吉 乃 武 乃 夫 乃 聖 乃 神
A mozgás és a belső energia áramlása rejtett módon működik. Ha valaki ezt nem érti, elveszíti az egyensúlyát, és a gyakorlás hatékonysága csökken. A harcművészet nem csupán technikai ügyesség, hanem mélyebb szellemi út is.
後 古 乃 武 乃 夫 乃 聖 乃 神 也
A régi idők mesterei nemcsak harcosok voltak, hanem bölcsek és spirituális vezetők is.
木 也 故 不得 燥 以 柔 技 云 離
A mozgásnak nem szabad merevnek lennie, mint a száraz fa, hanem rugalmasnak, mint a friss hajtás.
勁 由 移 勢 力 由 於 骨 知 以 持 輕 情 升 皮 毛 之 外 擾 也
Az erő az áramlásból fakad, a mozdulatok a csontokból indulnak ki. A könnyedség és érzékenység növekedésével az energia finoman áthatol a testen kívül is.
故 有 磨 力 如 以 全 體 之 有 動 似 不能
A súrlódás és az ellenállás csak akkor jelenik meg, ha a test nincs teljes harmóniában a mozgással. A teljes test mozdulatainak összhangban kell lenniük, hogy az energia szabadon áramolhasson.
持 錘 厰 是 精 氣 之 內 壯 也 雖 難 然
A belső energia megerősítése olyan, mint egy kalapács finomítása: lassú és nehéz folyamat, de elengedhetetlen a Tai Chi fejlődéséhez.
若 是 功 成 後 獨 有 妙 出
Ha a gyakorlás sikeres, akkor egyedülálló és kifinomult képességek bontakoznak ki.
大 容 體 也 武 有 用 也
A Tai Chi harci alkalmazása nemcsak fizikai technikákat foglal magában, hanem a test és az elme teljes összehangolását.
大 功 在 乎 武 用 及 精 氣 神 也
A harcművészeti alkalmazás sikeressége az energia (氣, qì), az esszencia (精, jīng) és a szellem (神, shén) fejlesztésén múlik.
為 之 武 事 夫 大 武 也 有 太 候
A harcművészet nem csupán technikai mozdulatok összessége, hanem egy magasabb szintű belső fejlődési út.
之 說 在 於 巷 保 其 謂 中 逢 之
A Tai Chi művészetének megértése olyan, mint egy sikátorban való találkozás, ahol minden mozdulat tudatos és megfontolt.
無 武 之 積 情 勢 為 之 有 體 無 用 剛 武 事 也
A harc nem csupán érzelmek és nyers erő felhalmozása. Az erőnek formát kell öltenie, de nem lehet merev és rugalmatlan.
精 氣 神 之 勢 功 武 事 其 用 無 磨 體 育 武 事 之
A belső energia (精, jīng), a belső áramlás (氣, qì) és a szellem (神, shén) egysége a Tai Chi valódi ereje. A harci alkalmazás nem pusztán testi erő, hanem tudatos, kifinomult készség.
信 作 為 之 有 用 無 擇
A bizalom és a helyes megértés elengedhetetlen a gyakorlásban. Az értés nélküli mozgás olyan, mint a céltalan erőlködés.
如 獨 太 抱 夫 亦 乎 乎 不 親 不 準 然
Aki csak az egyik aspektusra összpontosít, például pusztán az erőre vagy az érzetre, az olyan, mintha egyedül akarna ölelni valamit: nem lesz pontos, és elveszíti az egyensúlyát.
也 夫 者 內 理 也 武 者 外 教 也
A „férfi” azaz a belső elvek képviselője, míg a „harc” a külső technikákat szimbolizálja.
有 外 教 無 文 理 必 為 立 其 義 之
Ha csak a külső technikát tanulja valaki, de nem érti az elveket, az olyan, mintha csak felszínes tudása lenne, valódi megértés nélkül.
文 學 未 知 用 的 探 來 目 叩 戰 必 敗
Ha valaki nem érti a belső elveket, hanem csak a harcra fókuszál, akkor elkerülhetetlenül vereséget szenved.
則 七 平 日 用 於 人 太 武 二 字 之
A valódi harcművészet hétköznapi alkalmazásban is jelen van, és a Tai Chi két alapelvére, az egyensúlyra és az alkalmazkodásra épül.
辯 盡 可 不 辯 故
A legmagasabb szintű megértésnél már nincs szükség vitára vagy erőszakra.
自己懂勁在神明 為之 太氣而後 掌握 其 中 之 陸 七 十
A belső erő (勁, jìn) megértése a szellem és az energia összehangolásával történik. Az igazi Tai Chi mester először ezt a harmóniát sajátítja el, és csak utána tudja a mozgást teljes mértékben uralni.
心之運用耳
A szív és az elme (心, xīn) mozgása és használata az érzékelés kapuja.
有二無時不然 陽得 其 陰 水 火 既 濟 蛇 虺 交 春 性 命 象
Kétféle állapot létezik: a jin és jang egyensúlya sosem szakad meg. A víz és a tűz egymást kiegyenlíti, mint ahogy a kígyó és a sárkány összefonódik tavasszal, megteremtve az élet energiáját.
真矣於人 懂勁視 境 之 際 遇 適 而 變 化 自 得 曲 識 之 妙 形
A valódi megértés során a gyakorló érzékeli az energiák határait, alkalmazkodik, és így természetes módon megérti a mozgás finom változásait.
功至此可 為 息 住 成 宜 無 滯 者
A Tai Chi ezen szintjén a mozgás és a légzés harmonizálódik, és minden akadály megszűnik.
自己用功 一勢 一式 用 成 之 後
A gyakorlónak minden egyes mozdulatot és formát teljesen ki kell fejlesztenie a folyamatos gyakorlás során.
始 所 以 名 長 養 也 持 不 拔 有 一 定 之 架 子
Ezért nevezik ezt a szakaszt „hosszú táplálásnak” (長養, cháng yǎng), mert a gyakorlás nem szűnik meg, és minden mozdulat egy biztos szerkezetet alkot.
恐 曰 久 入 於 清 空
A gyakorlás során az egyik veszély az, hogy az elme túlságosan kiüresedik, és elveszíti a kapcsolatát a testtel.
也 又 恐 入 於 硬 拳 也 決 不 可 失 其 節
A másik veszély az, hogy a mozdulatok túl merevvé válnak, és így elveszítik természetes ritmusukat.
軟 剛 身 柔 拳 體 體 精 神
A tökéletesség a lágy és kemény mozdulatok egyensúlyában rejlik, ahol a test és az elme egységet alkot.
意 氣 之 本 用 久 自 然 貴 逼 通
A szándék (意, yì) és az energia (氣, qì) hosszú távú gyakorlásával természetesen egyesül, és akadálytalanul áramlik.
柱 不 至 何 均 不 挺 也 於 人
A Tai Chi egyik alapelve, hogy a mozgás nem lehet merev, de nem is lehet túl puha. Az egyensúly a dinamikus alkalmazkodásból születik.
對待四手實 先 赤 自 八門五步 而 來 跤 四 子 以 磨 檫 進 退
A Tai Chi alkalmazásában az ellenfél mozdulatainak kezelése a nyolc kapun és az öt lépésen keresztül történik. A négy fő mozdulat (推, 採, 擠, 按 – tolás, leszorítás, préselés, nyomás) váltakozása biztosítja a mozgás folyamatos áramlását előre és hátra.
四手中四上四下 四手三才 四手 起大開大展
A négy kézmozdulat fel- és lefelé történő alkalmazása összhangban áll az Ég, a Föld és az Ember elvével, lehetővé téve a nagy nyílásokat és a széles mozdulatokat.
緊 至 緊 樞 原 伸 自 由 之 功 則 升 之 中 上 成 条
A mozgásban a belső és külső kapcsolatok egyaránt szorosan összekapcsolódnak. A test természetes kinyúlása és visszahúzódása szabályozza az erő áramlását, amely a középpontból emelkedik felfelé.
太極陰陽開闔解
A Tai Chi jin és jang, valamint a nyílás és zárás törvényszerűségeinek értelmezése.
陽 乾 天 目 火 斡 故 出 於 封 開 宮 內 用 氣 身 武 上 命 方 卦 上 進
A jang (陽) a mennyek energiája, a tűz ereje. Ez a mozgás aktív aspektusa, amely a test és az elme megfelelő irányításával bontakozik ki.
陰 陷 坤 地 月 水 於 於 陰 冷 之 含 畜 待 合 置
A jin (陰) a föld energiája, a víz és a hold nyugodt ereje. A jin a mozgás rejtett és befogadó aspektusa, amely a testben felhalmozódik és készen áll az alkalmazásra.
覆 頂 倒 之 理 水 火 二 字 料 之 則 可 明
A fej helyzete és a test középpontjának egyensúlya határozza meg a víz (水) és a tűz (火) megfelelő használatát. Ha ezt megértjük, világos lesz a Tai Chi mozgásának alapelve.
如 火 炎 上 水 潮 下 東 治 不能
Ahogyan a tűz felfelé emelkedik és a víz lefelé áramlik, úgy a Tai Chi mozgásának is ezt az elvet kell követnie.
陰 陽 倒 之 則 然 非 清 法 治 之 則 不 得 泉
Ha a jin és jang egyensúlya felborul, akkor a mozgás nem lesz tiszta és természetes. Ha azonban megfelelően alkalmazzuk a szabályokat, akkor az energia szabadon áramlik.
辯 如 水 入 於 熊 内 而 洗 火 之 上 影
A víz és a tűz kölcsönhatása olyan, mint a medve mozgása és az ég lángjai: dinamikus és természetes egyensúlyban kell lenniük.
溫 時 火 乾 炎 上 居 無 於 陰 之 是
A megfelelő időzítés és az energia helyes kezelése biztosítja, hogy a tűz ne legyen túlzottan száraz és a víz ne legyen túl hideg, megőrizve az egyensúlyt.
為有極之地 不像 夫火 亦 止 息 亦 不 使 潤 下 之 水 水 淡 漫
A Tai Chi az egyensúlyon alapul, és nem hasonlít a tiszta tűzhöz, amely megáll és kiég, vagy a vízhez, amely korlátlanul szétterjed. Az egyensúly megtartásához mindkét elem harmonikus működésére van szükség.
此 所 為 水 火 既 濟 之 理 也
Ezért létezik az elv, amely szerint a víz és a tűz kiegyenlíti egymást, és így tökéletes harmóniát alkotnak.
炎 上 水 潤 下 必 至 火 水 之 合 為
A tűz felfelé emelkedik, míg a víz lefelé áramlik – ez az alapvető törvényszerűség, amely egyesíti a jin és a jang erőit.
而 為 二 合 之 為 一 之 理 也 故 云
A két erő egyesüléséből lesz egyetlen áramlás, amely a Tai Chi mozgásának alapja.
陽 陰 升 沉 之 理 則 可 無 古 道 知 道 不 可 涉 費
A jin és jang váltakozása – az emelkedés és süllyedés törvénye – egyetemes elv, amelyet az ősrégi tanítások is ismertek, és amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.
地 人 也 明 此 陰 陽 顛 倒 之 理 則 可 無 古 道 知 道
Az ember megértheti a jin és jang fordított működésének törvényét, ha megismeri az ősi tanítások útját és alkalmazza azokat.
人 能 以 弘 道 知 道 不 遠 人 則 可 與 言 天 地
Aki valóban megérti a Tao (道) útját, az képes lesz összekapcsolni az emberi létet az Ég és a Föld törvényeivel.
共 明 典 五 兵 四 海 華 持 無 四
A természet és a harci művészet törvényei univerzálisak, és minden irányban érvényesek, akár a négy égtáj szerinti mozgásban, akár a harci alkalmazásokban.
時 之 經 行 典 草 木 並 枯 榮 明
A természet ciklusaihoz hasonlóan a Tai Chi mozgása is változik, mint ahogy a növények növekednek és hervadnak az évszakok során.
鬼 神 之 吉 凶 知 人 事 憂 喜 則 可 吉 抗 抑 為
Az energiák áramlása a világ törvényeit tükrözi, beleértve a jó és rossz időszakokat, a veszteségeket és nyereségeket, amelyek az emberi sorsot alakítják.
一 太 天 地 之 知 能 則 可
A Tai Chi gyakorlata az Ég és a Föld törvényeit követi, és a megfelelő tudás birtokában az ember képes harmóniába kerülni velük.
吉人之良 知 良 能 若 念 恩 不 失 因 有 其 功 用 治 教 正 氣 直 來
A bölcs ember megérti a jóságot és hálával él. A helyes gyakorlás során az energia természetesen és akadálytalanul áramlik.
無 喪 悠 久 無 礙 吾 所 謂 人 者
A harmónia megőrzése biztosítja a hosszú életet és az akadálymentes áramlást. Ez a valódi emberi lét egyik meghatározója.
地 也 命 也 人 也 陰 量 也 神 也
Az ember a föld (地), az életenergia (命), és a szellem (神) egyesüléséből áll, amelyben a jin (陰) az egyensúly egyik oldala.
三 字 策 非 畫 性 立 命 容 神 進 之 功 胡 為 半 血 哉
A Tai Chi három alapelve nem csupán elmélet, hanem a test, az életenergia és a szellem egyensúlyának gyakorlati alkalmazása.
人身太極解 (Rén shēn tàijí jiě) – Az emberi test Tai Chi értelmezése
人 之 周 身 心 為 一 身 之 主 宰
Az emberi test és az elme egy egységet alkot, és az elme irányítja a test működését.
大 極 也 二 目 為 日 月 即
A Tai Chi (太極) két szeme a Nap és a Hold (日月), vagyis a jin és jang egyensúlya a testben.
兩 橫 也 頭 像 天 足 像 地 人 申 中 之 人 及 中 腹 合 之 為 三 才
A test felső és alsó részei tükrözik az Ég (天) és a Föld (地) elvét, az ember pedig a középpontot képviseli, így alkotva az „Ég-Föld-Ember” hármas kapcsolatát (三才, sān cái).
包 四 肢 四 象 也 昔 水 心 火 肝 木 肺 金
*A négy végtag megfelel a négy természeti elemnek:
• Víz (水) – a vesék és a szív
• Tűz (火) – a máj
• Fa (木) – a tüdő
• Fém (金) – a lép*
脾 土 皆 屬 陰 露 光
A lép (土, tǔ) az összes jin (陰) aspektushoz tartozik, és az egyensúly fenntartásáért felelős.
地 門 水 濕 水 左 耳 金 右 平 木
A testben a víz és a föld összekapcsolódik a bal oldali energiaáramlással, míg a fém és a fa a jobb oldal egyensúlyát képviseli.
大 命 門 也 喜 為 外 也 神 出
A test központi energiakapujának (命門, mìng mén) megértése az egyik legfontosabb alapelv a belső energia szabályozásában.
於心目眼為心之出精神故出於目
A szem a szív kifejeződése, és a szellem (精神, jīngshén) a szemen keresztül nyilvánul meg.
氣為肺之原 視思明 心勤神流
A légzés a tüdő (肺, fèi) alapja, amely az elme tisztaságához és a gondolatok világosságához kapcsolódik.
想思超聰 勁游溢靜之息香具口
A gondolatok ereje és a koncentráció a légzés nyugodt áramlásából fakad, amely befolyásolja a szaglás és az ízérzékelés működését.
之中呼吸出入水酸味 上燥火苦
*A légzés áramlása összefügg az Öt Elemhez (五行, wǔxíng) tartozó ízekkel:
• A víz (水) a savanyú ízzel,
• A tűz (火) a keserűvel,
• A fa (木) a fanyar ízzel,
• A fém (金) a csípőssel,
• A föld (土) pedig az édes ízzel társul.*
木焦金潤肺肝膽笑寒言之風雷寒之聲音出
A fa (木) és a fém (金) az Öt Elem rendszerében egymás kiegészítői. A tüdő (肺, fèi) és a máj (肝, gān) kapcsolata befolyásolja az érzelmeket és a hangot, így az öröm (笑, xiào) és a beszéd (言, yán) összekapcsolódik az elemek működésével.
入五味脾肝臟赤使六谷送正六道之
A lép (脾, pí) és a máj (肝, gān) szerepet játszik az emésztés és az energiaeloszlás folyamatában. Az Öt Elem rendszere szerint a hat gabonaféle (六谷, liù gǔ) és a hat fő energiaút (六道, liù dào) harmonizálja az életerőt.
比吉日目鼻舌神意從之言
A szervek és az érzékek összefüggnek az elme (意, yì) és a szellem (神, shén) működésével, amelyet a beszéd (言, yán) fejez ki.
肝膽腎脾赤使六谷送正六道之
A máj (肝, gān), az epehólyag (膽, dǎn), a vese (腎, shèn) és a lép (脾, pí) összehangolt működése biztosítja az energia szabad áramlását a testben.
心為主善心性悲恐驚霧內七情也
A szív (心, xīn) az érzelmek (七情, qī qíng) központja, amelyek közé tartozik az öröm (喜), a harag (怒), a szomorúság (悲), a félelem (恐), az aggodalom (憂), a rettegés (驚) és a gondolkodás (思).
七情皆以勝肺恐驚肝膽思愁腸悔腎
*Az érzelmek és a szervek kapcsolata:
• A tüdő (肺) a félelemhez és a megdöbbenéshez (恐驚),
• A máj (肝) és az epehólyag (膽) a haraghoz (怒),
• A lép (脾) és a belek (腸) az aggodalomhoz és a megbánáshoz (憂悔),
• A vese (腎) a rettegéshez (驚).*
比憂習慣應大腸此也夫體
A rossz érzelmi szokások hatással vannak a vastagbélre (大腸, dàcháng) és a test egészére, befolyásolva az egészség egyensúlyát.
水坎西南陽土脾化西北陽金大腸化
A víz (水) az északnyugathoz és a vese működéséhez kapcsolódik, míg a föld (土) a lép (脾) energiáját hordozza. A fém (金) a vastagbélhez (大腸) kötődik, amely az energia áramlásában kulcsszerepet játszik.
賢聰震東正卯木肝經
A máj (肝) a fa (木) elemhez tartozik, amely a keleti irányhoz és az energiaáramlás rugalmasságához kapcsolódik. A máj energiaáramlása befolyásolja az érzelmi egyensúlyt és a döntéshozatalt.
火此內八卦也外入卦有二三四為肩六八為足上九下
A tűz (火) az energiák belső és külső mozgását szabályozza. A belső áramlás az energiaközpontok között történik, míg a külső áramlás az érzékelhető mozgásokban nyilvánul meg.
脾右七也內九宮中五乾六良人與左助化金通
A lép (脾) kapcsolatban áll a fém (金) elem transzformációs folyamataival. A kilenc (九) és az öt (五) számok az energia különböző szintjeit jelképezik az Öt Elem rendszerében.
腎庚大腸化火通心復背前留
A vese (腎) és a vastagbél (大腸) a belső tűz (火) egyensúlyát szabályozza. Az energia visszatérő mozgása (復) a hátsó és elülső testtengely mentén áramlik, biztosítva a harmóniát.
胃戊胃化火通心主膀胱化木通
A gyomor (胃) az emésztési folyamatok irányítója, amely a tűz (火) elemhez kapcsolódik. A szív (心) és a húgyhólyag (膀胱) a fa (木) elem transzformációs láncolatában vesz részt, biztosítva az energia dinamikus egyensúlyát.
土通脾丁心化木中膽通肝內
A föld (土) az emésztő szervrendszer egyensúlyáért felelős, míg a szív (心) és az epehólyag (膽) a fa elem energetikai ciklusában kapcsolódik egymáshoz.
則可與言修身之道矣
Ha ezeket az összefüggéseket megértjük, akkor a test művelésének (修身, xiū shēn) valódi útja feltárul előttünk.
肝此十天地之內外也十二地支亦如此之內外也明新理
A máj (肝) az Ég és a Föld kapcsolatának tükörképe az emberi testben. A tizenkét földi ág (十二地支) és az energiaáramlás rendszere ugyanazokat a belső és külső törvényeket követi, amelyek a világ rendjét alakítják.
蓋言道者非自修身無由得成也 A Tao gyakorlása nem lehetséges önmagától; az embernek művelnie kell a testét, hogy elérhesse.
養有成也 上乘即大成也 下乘即小成也 A művelődésnek van egy beteljesedési folyamata:
- • A felső szint (上乘, shàng chéng) a nagy tökéletesség elérése,
- • Az alsó szint (下乘, xià chéng) a kisebb beteljesedés, amely a fejlődés egyik fázisa.
中乘即城之者成也 法分三條成功一也 文似秋內武妙欲水擺育內也 A középső szint (中乘, zhōng chéng) a fejlődés közbenső állapota. A művelés három alapelv szerint oszlik meg:
- A belső művelés (文, wén) finom, mint az őszi szellő,
- A harci művelés (武, wǔ) mély, mint a hullámzó víz,
- A művelés eredménye (成, chéng) a belső fejlődés teljes kibontakozása.
武事外也 其條法內外表裏即中乘也
A harci művészet külső (武事外, wǔ shì wài), de annak törvényei belső és külső síkon is érvényesek, ami megfelel a középső szintnek.
武事之武 而得體青交氣成也
A harci művészet (武事) nem csupán a külső technikát jelenti, hanem a test (體, tǐ) és az energia (氣, qì) összhangját is magában foglalja.
大而得武事即上乘也 由體育之大而得氣知體育不入武事而成者 武事武事不
Ha valaki a harci művészetben eléri a nagy szintet (大乘, dà chéng), akkor ez a felső szintet jelenti. A test és az energia egyesülése vezet el a tökéletességhez, és aki ezt nem érti, az nem tudja elérni a valódi harci műveltséget.
為體育而成者 即小成也 Aki csupán a test művelésével foglalkozik, az csak a kisebb tökéletességet (小成, xiǎo chéng) érheti el.
太極下乘武事外撫柔敲內合輕剛而柔敲柔剛之家外 A Tai Chi alsó szintjén (下乘) a harci alkalmazás az alábbiakra épül:
- • A külső mozgás (外, wài) lágy és alkalmazkodó (撫柔),
- • A belső mozgás (內, nèi) könnyed, mégis erőteljes (輕剛),
- • A harci alkalmazás (武事) a rugalmasság és az erő egyensúlyának megértését igényli.
A belső erő (勁, jìn) nem születik meg önmagától; hosszú gyakorlás és megértés szükséges ahhoz, hogy a testben kialakuljon. A belső stabilitás (內之堅剛) nem pusztán fizikai erőt jelent, hanem az elme (心, xīn) és a test összhangját is.
A stabilitás kialakítása a belső és külső erő összehangolásával történik:
- A külső mozgásoknak puhának és alkalmazkodónak kell lenniük,
- A belső erőnek pedig szilárdnak és megingathatatlannak.
A valódi belső erő kialakítása nélkül a Tai Chi gyakorlása csupán forma marad, amely nem ér el mélyebb szintet. A belső erő megszerzése után következik a mozgás és az érzékelés finomítása, amely végül elvezet a szellem (神, shén) kifejlődéséhez és kitisztulásához.
A négy alapvető mozgás (四兩撥千斤) lényege a belső könnyedség és a kifinomult készségek kialakítása. Az erő és a mozgás összhangja lehetővé teszi, hogy kis energiával nagy erőt semlegesítsünk.
A Tai Chi ősi elveinek értelmezése
A Tai Chi eredendően határtalan (太極者, tàijí zhě). Nem lehet kizárólag a belsőre vagy a külsőre korlátozni, ahogyan az irányokat sem lehet önkényesen meghatározni:
- Nincs felső vagy alsó,
- Nincs bal vagy jobb,
- Minden irány összefügg egymással és folyamatos áramlásban van.
A mozgás és az állandóság viszonya szorosan kapcsolódik a Tai Chi természetes működéséhez. A határok nélküli mozgásban megnyilvánul az univerzum rendje, amely az előre és hátra történő haladásban, valamint az energia folyamatos körforgásában fejeződik ki.
A könnyűség és nehézség, a lebegés és a süllyedés nem véletlenszerű jelenségek a Tai Chi mozgásában, hanem az egyensúlyhiány következményei.
Ha a test túl könnyűvé válik, az olyan, mintha lebegne a vízen – ez az instabilitás jele. Ha viszont túl nehéz, az olyan, mintha elsüllyedne – ez pedig a merevség és az egyensúly hiányának jele.
A helyes Tai Chi mozgás egyensúlyban tartja a könnyedséget és a stabilitást. Az egyik szélsőség sem kívánatos:
- Ha túl könnyű vagy, elveszíted a stabilitást,
- Ha túl nehéz vagy, elveszíted a rugalmasságot.
Azok, akik lebegnek (浮, fú), könnyedek ugyan, de nincs meg a gyökerük, így könnyen kibillenthetők. Azok, akik elsüllyednek (沉, chén), túl mélyre ereszkednek, és elveszítik a dinamikus alkalmazkodóképességet.
Az egyensúlyhiány oka lehet a test elmozdulása vagy a figyelem hibája:
- Ha a test túlzottan előre vagy hátra dől, az egyensúly elveszik.
- Ha az elme nem megfelelően összpontosít, a mozgás szétesik.
A Tai Chi célja az egyensúly megtalálása, ahol a könnyedség és a stabilitás harmonikusan együttműködik.
A Tai Chi mozgásában négy fő irány (四正, sì zhèng) jelenik meg, amelyek az energia kibocsátásának és irányításának alapelveit tükrözik.
A négy yang aspektus a következő:
- A kibocsátás (出, chū) – Az energia kifelé történő áramlása.
- A körkörösség (圓, yuán) – Az erő nem szögletes, hanem folyamatosan áramló.
- A stabilitás (正, zhèng) – Az erőnek megfelelő alapja van.
- Az alkalmazkodás (合, hé) – Az energia visszatér és egyesül.
A Tai Chi gyakorlója kezdetben nem érti az irányok és az energia kibocsátásának valódi működését, ezért a mozdulatai szögletesek vagy törékenyek lehetnek. A fejlődés során azonban a test, az energia és a szellem (神, shén) fokozatosan egyesül, lehetővé téve a mozgás természetessé válását.
A test belső stabilitása és az erő külső kibocsátása összhangban kell legyen, különben az energia elveszik. Ha az egyensúly nincs megfelelően fenntartva, az energia vagy túlzottan lebegővé (浮, fú) válik, vagy túlzottan lesüllyed (沉, chén), ami gátolja a hatékony mozgást.
A Tai Chi elvei szerint a négy yang aspektus helyes alkalmazása nélkül az ember nem tudja megfelelően használni a testét és energiáját. Az egyensúly elvesztése hibás mozgásokhoz vezet, amelyek könnyen kihasználhatóvá teszik a gyakorlót egy harci helyzetben.
A helyes Tai Chi mozgásban az egyensúlynak (平準, píng zhǔn) minden pillanatban fenn kell maradnia. A test súlyának egyenletes elosztása, a derék (腰, yāo) megfelelő tartása és a fejtető (頂, dǐng) finom emelkedése elengedhetetlen az egyensúly és az erő helyes használatához.
- Ha a fejtető túlzottan előretolódik vagy visszahúzódik, az kibillenti a testet.
- Ha a derék nem megfelelően tartja a test súlyát, az energia elakad.
- Ha a mozgás közben az egyensúly megbomlik, az az egész szerkezetre hatással lesz.
A helyes tartás olyan, mintha a fejet finoman felfüggesztenék (頂, dǐng), miközben a derék stabil alapot biztosít a mozgáshoz. Az egyensúly megőrzése érdekében a testnek képesnek kell lennie a súlypont folyamatos igazítására, hogy az ne legyen sem túl könnyű (浮, fú), sem túl nehéz (沉, chén).
A bal és jobb oldali mozgásoknak egyensúlyban kell lenniük, hogy a test ne dőljön el egyik irányba sem. Az egyensúlyhiány egyik leggyakoribb jele az, amikor a gyakorló túlzottan előrehajol vagy hátrahajlik, ami azt jelzi, hogy a belső energiaáramlás nem megfelelő.
A Tai Chi mesterei úgy tartják, hogy ha a test egyensúlyban van, az energia természetesen áramlik, és a mozgás könnyed és erőteljes lesz.
氣採取分毫尺寸 自己擇來
A légzés (氣) összegyűjtése hajszálnyi és finom mértékben történik, mindenki saját maga választja meg.
氣扶使自然隨我 使滿身輕利
A légzés támogatja és természetesen követ engem, így az egész test könnyű és mozgékony lesz.
者金剛羅漢 清涼對待得住
Ez a 金剛羅漢 (Jīn Gāng Luó Hàn) állapota, amely az „Arany Test” és a buddhista harcos szerzetesek szilárdságát szimbolizálja. A tiszta és nyugodt elme képes fenntartani ezt az állapotot.
象是平或是晚 合則放
A légzés úgy jelenik meg, mint az egyenletes vagy késleltetett áramlás; ha összehangolt, akkor el lehet engedni.
言不必放情
Nem szükséges szándékosan elengedni az érzelmeket.
請須私體開門
Szükséges, hogy a test kapui titokban megnyíljanak.
見中天
Ekkor meglátható a belső égbolt.
Megjegyzés:
Ez a rész az öt energiát (五氣, wǔ qì) és a légzés összefüggését tárgyalja a Tai Chi belső művelésében. Az évszakok és az elemek (五行, wǔ xíng) szerint minden időszakhoz sajátos légzés kapcsolódik:
• Nyár (夏, xià) – Dél (南, nán): A tűz elemhez kapcsolódik, a kilégzés (呵, hē) dominál.
• Tél (冬, dōng) – Észak (北, běi): A víz elemhez tartozik, a belégzés (吸, xī) hangsúlyos.
• Tavasz (春, chūn) – Kelet (東, dōng): A fa elem, amelyhez szélként áramló légzés társul.
• Ősz (秋, qiū) – Nyugat (西, xī): A fém elem, amely mély, tiszta légzést igényel.
A „金剛羅漢 (Jīn Gāng Luó Hàn)” utalás a buddhista harcos szerzetesek legendás szilárdságára, amelyet a Tai Chi belső erőivel (內功, nèi gōng) azonosíthatunk.
Ez a fejezet tehát azt írja le, hogy a légzés összhangban kell legyen a természettel és az évszakokkal, valamint hogy a belső kapuk megnyitása (氣門, qì mén) vezet a test és az elme felszabadításához.
血為營氣 為衛 衛血流行於骨 髓筋膜皮甲
A vér (血, xuè) a tápláló energia (營氣, yíng qì), a védő energia (衛氣, wèi qì) pedig a vérkeringés által áramlik a csontokban, csontvelőben, inakban, izmokban, bőrben és körmökben.
為骨之餘 亦毛 為血之餘 血旺則髓氣足 則前甲壯故血
A csontok (骨, gǔ) a test szilárdságának maradványai, míg a haj (毛, máo) a vér maradványa. Ha a vér bőséges, akkor a csontvelő energiája is erős lesz, és ennek eredményeként a körmök is szilárdak lesznek.
壯氣 以血之虛 虛血之清 長消長盈 虛周而復端 於身
A vitalitás (壯氣, zhuàng qì) a vér állapotától függ. Ha a vér hiányos, akkor tisztul és csökken. Ha kiegyensúlyozott, akkor folyamatosan megújul és kering a testben.
氣走於 腹股脛膝脈力 出於血骨 皮毛 也
Az energia (氣, qì) a has, az ágyék, a sípcsont, a térd és az erek mentén áramlik, és a vér, a csontok, a bőr és a szőrzet révén nyilvánul meg.
外壯於度 骨形 也
A külső erő (壯, zhuàng) a csontok alakjában és szerkezetében is megnyilvánul.
有氣者 是內壯 血氣功 於內壯 血氣功 於外壯 要之明 於血氣
A belső erő (內壯, nèi zhuàng) az energiával rendelkező emberek sajátja, míg a vér és az energia gyakorlása (血氣功, xuè qì gōng) mind a belső, mind a külső erő fejlesztését jelenti.
二字 之內 壯血氣 功之妙 能自知 力氣 之南宋 朱子 知氣
A „vér” (血) és az „energia” (氣) két fogalma közötti finomságok megértése lehetővé teszi, hogy az ember belsőleg felismerje saját erejét és vitalitását, amelyet a dél-song kori tudós, Zhu Xi (朱子, Zhū Zǐ) is hangsúlyozott az életerő és az energia elméletében.
Megjegyzés:
Ez a fejezet a vér (血, xuè) és az energia (氣, qì) kapcsolatát tárgyalja, és hogyan hatnak ezek az ember fizikai és belső erőnlétére.
A szöveg egy holisztikus szemléletet mutat be, amely szerint:
- A vér állapota befolyásolja az inak, csontok, haj és bőr minőségét.
- A csontvelő energiája az életerő alapja, és ezt a Tai Chi gyakorlása is fejleszti.
- A vér és az energia harmonikus keringése meghatározza a belső és külső erőt (內壯 és 外壯).
A fejezet Zhu Xi (朱子) filozófiáját is említi, aki az energiát és a vitalitást kulcsfontosságú elemként kezelte az emberi test működésében. Ez jól illeszkedik a Tai Chi belső erőkifejlesztési elméleteibe.
功夫先較閉脉後較緩 勻深開展 成尺分毫之竅 由尺住之功
A gyakorlás során először a vérkeringés szabályozására kell összpontosítani, majd fokozatosan el kell érni a kiegyensúlyozott és mély nyitottságot. Ez a Tai Chi precizitásának (尺寸, chǐ cùn) és finomságának (分毫, fēn háo)titka, amelyet a megfelelő pontosság elérésével lehet kifejleszteni.
所謂尺分毫之理 也 明矣 然尺必十寸 寸必十分 分必十毫
A „precizitás” elve világos: egy chi (尺, chǐ) tíz cun (寸, cùn), egy cun tíz fen (分, fēn), egy fen pedig tíz hao (毫, háo)egységből áll.
知其數則能得尺分毫亮也
Ha valaki megérti ezeknek a mértékegységeknek az elvét, akkor képes lesz pontosan alkalmazni a Tai Chi mozdulatainak finomságát.
Megjegyzés:
Ez a fejezet a precizitás és mértékesség elvét tárgyalja a Tai Chi mozdulataiban.
A mozdulatokat nem szabad durván vagy pontatlanul végrehajtani, hanem egy szabályos skálán belül kell mozogni. A kínai mértékegységek – chi, cun, fen, hao – azt hangsúlyozzák, hogy a Tai Chi mozdulatait egy meghatározott finomság szerint kell kidolgozni, akár a testtartás, akár az energiaáramlás szempontjából.
A mélység és pontosság elérése azt jelenti, hogy a gyakorló képes egy mozdulat legapróbb részleteit is tudatosan irányítani, így az energia (氣, qì) áramlása is zavartalan lesz.
若節之血不周流脈若斷 若穴閉之神斷氣暗
Ha az ízületekben a véráramlás megszakad, akkor az életerő (氣, qì) és az érzet is blokkolódik. Ha az energia útjai elzáródnak, akkor a szellem (神, shén) elsötétül, és az erő megszakad.
能節拿掤閉之功 非傳不可
Az ízületek megfelelő irányítása és az energia szabályozása nélkülözhetetlen készség, amelyet csak valódi gyakorlással lehet elsajátítani, és nem lehet könnyedén továbbadni.
掤柔推打掤己接粘推拿求
Az energia helyes vezetése magában foglalja a peng (掤), rugalmas ellenállás, a rú (柔), lágyság, a tuī (推), tolás, és a ná (拿), megragadás elveit.
手也 压伸掤拔人起落忽轻忽重
A kéz használata során az emelés, nyújtás és süllyesztés mindig kiegyensúlyozott kell legyen, nem lehet túl könnyű vagy túl nehéz, mert ez az energia áramlását akadályozná.
能氣也 捨人手也 轉換進退吞吐之事也
Az energia megfelelő irányítása azt jelenti, hogy az ellenfél kezét érzékelni kell, majd az előre és hátra történő mozgásokat nyelni (吞, tūn) és kilélegezni (吐, tǔ) kell, hogy az erő folyamatos és harmonikus maradjon.
Megjegyzés:
Ez a fejezet a peng, lágyság, tolás és megragadás alkalmazásáról szól a Tai Chi rendszerében. Az energiát nem lehet blokkolni vagy megszakítani, hanem folyamatosan áramoltatni kell.
Az előre és hátra mozgásokat a belégzés (吞, tūn) és kilégzés (吐, tǔ) természetes ritmusa szerint kell szabályozni, hogy az energia ne szakadjon meg.
Az erőkifejtés során fontos a könnyedség és a súlyosság egyensúlya, hogy a mozdulatok ne váljanak merevvé vagy erőltetetté.
(太極節拿封待尺寸分毫解)
Mozgás közben az elme és a szellem megszakítása azt eredményezi, hogy a test és a kezek megszakadnak, és nem képesek folyamatosan kapcsolódni. Ha az energia (氣, qì) megszakad, akkor nem lehet elérni a lezárás és várakozás (封待, fēng dài) állapotát.
A lezárás azt jelenti, hogy az ellenfél mozgását kontrolláljuk és blokkoljuk. A várakozás azt jelenti, hogy nem rohanunk azonnali reakcióba, hanem hagyjuk, hogy az ellenfél mozdulata feltárja magát, így megfelelő válaszmozdulatot hajthatunk végre.
A kéz mozdulatának mértéke rendkívül aprólékos – ha túl kicsi, nem érvényesül a hatása; ha túl nagy, az egyensúly elveszhet. A pontos méretet (尺寸分毫, chǐ cùn fēn háo) meg kell érteni, és ennek megfelelően kell alkalmazni.
Ha valaki nem érti ennek a technikának a finomságait, és túlzott erővel próbálja végrehajtani, akkor elveszíti az ellenfél mozgásának irányítását. Az igazi lezárás és várakozás a test és az energia harmonikus összhangján alapul.
Megjegyzés:
Ez a rész a Tai Chi egyik kulcsfontosságú koncepcióját, a 封待 (fēng dài) – lezárás és várakozás elvét magyarázza. A technika a mozdulatok közötti folyamatos kapcsolódásról szól, és arról, hogy az ellenfél erejét nem közvetlen blokkolással, hanem finom kontrollal és időzítéssel kell kezelni. Ha valaki túl mereven, túl hamar vagy túl későn reagál, az ellenfél könnyen kikerülhet vagy átveheti az irányítást. Ebben a részben a 封待 (fēng dài) kifejezés szerepel, ami lezárást és várakozást jelent. Ha pontos fordításra törekszünk, ezt nem szabad leegyszerűsíteni pusztán a „késleltetés” vagy „blokkolás” szavakra.
A 封 (fēng) itt azt jelenti, hogy lezárni, blokkolni, azaz egyfajta akadályt vagy gátat képezni az ellenfél mozgásával szemben.
A 待 (dài) pedig várakozni, kivárni, ami azt jelzi, hogy a lezárás után nem azonnal jön egy erőteljes akció, hanem egy taktikus várakozás következik, ami lehetőséget teremt az ellenfél mozgásának felismerésére és kihasználására.
A szöveg azt is jelzi, hogy a Tai Chi mozdulatai nem lehetnek elsietettek vagy túl merevek. Ha az ember nem tartja fenn a kapcsolatot (不粘, bù zhān – nem tapad), akkor az ellenfél könnyen kitérhet vagy megszakíthatja a folyamatot.
Ez a rész a ragadás és követés (黏隨, zhān suí) finomságait magyarázza, ami a Tai Chi egyik alapelve.
(太極補洩氣力解)
A belső energia (氣, qì) és az erő (力, lì) szabályozása során a kiegészítés (補, bǔ) és az eloszlatás (洩, xiè) elveit kell követni. Ha a test energiája hiányos, azt kiegészíteni kell, ha túlzott, azt eloszlatni kell.
Ha valaki nem tudja megfelelően kiegészíteni a belső energiát, akkor az önmaga gyengeségéhez vezet. Ha valaki más energiáját kiegészíti, az azt jelenti, hogy az ellenfél mozdulatának hiányosságait használja ki saját előnyére.
A mozgás során, ha az energia túlzott, azt irányítani kell, ha az energia hiányos, azt megfelelően kell pótolni. A túlzott erő alkalmazása felboríthatja az egyensúlyt, míg a helytelen kiegészítés az ellenfél energiáját erősítheti ahelyett, hogy eloszlatná.
A kiegészítés azt jelenti, hogy a test mozgását és az energiát harmonizáljuk, így egyensúlyt teremtünk az erők között. Az eloszlatás pedig azt jelenti, hogy az ellenfél energiáját nem közvetlenül állítjuk meg, hanem finoman eltérítjük és szétoszlatjuk.
attributed to Yang Banhou